Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Urbán Gyöngyi: Tábori postával a világháborúban
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II. 3. kép ■ A 504-es számú tábori posta és személyzete folyamatos éjjel-nappali szolgálatban felvette a küldeményeket, illetve a tábori főposta hívására kocsijaival a küldeményeiért ment, majd ezeket a küldeményeket út közben a kocsin vagy már a saját hivatalában, épületében, házában, sátrában tovább osztályozta ezredek és századok szerint. Ilyenkor a postásoknak nagyon gyorsan és pontosan kellett dolgozniuk, hiszen a katonák minél előbb a leveleikhez akartak jutni. A századok és ezredek megbízottai pedig a harcok szüneteiben, amint tudtak, elmentek a tábori postahivatal állomáshelyére és átvették a küldeményeiket. A nap többi részében a postások a levélfelvétellel, illetve osztályozással foglalkoztak, vagyis a leveleket irányok, mozgópostavonalak szerint válogatták szét. Ez is nagyon sok munkát adott, hiszen a katonák néha napi több levelet, lapot is írtak, néha csak egy-egy mondattal, amiben tudatták, hogy élnek, jól vannak. Egy-egy hadosztályhoz tartozó tábori postahivatal levélforgalma körülbelül egy 25.000 lakosú város levél- és csomagforgalmával ért fel, de ezzel a küldeményáradattal sokkal kisebb személyzetnek kellett megbirkóznia! Más volt a helyzet előrenyomulás vagy visszavonulás esetén. Visszavonuláskor, ha a vezérkari főnök tájékoztatta a postavezetőt a tervezett útvonalról, a postavezető táviratban értesítette a főpostahivatalt és a hadsereg-postaigazgatóságot, hogy a következő postájukat melyik főpostahivatalhoz, me-
