Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Urbán Gyöngyi: Tábori postával a világháborúban
38 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II. gyár tábori postaszolgálat 1878-ban Bosznia-Hercegovina okkupációjakor jött létre hivatalosan, és 1893-tól az évi nagy hadgyakorlatokon dolgozták ki a rendszerét részleteiben. Az első világháború alatt az E-47. számú szabályzat szerint működött, és eszerint vezették be a világon elsőként a csapattest-jelölés helyett a tábori postaszámmal való azonosítást,3 és ez a rendszer annyira bevált, hogy 1917-ben a német hadsereg tábori postaszolgálata is átvette. A postaszolgálat hivatalos nyelve a német volt, de szolgálati szabályzat és postahivatali bélyegző is készült magyar változatban. A tábori postaszolgálat közigazgatási és kezelési szolgálatra oszlott. A közigazgatási szolgálatot a császári és királyi tábori postavezérigazgatóság és az egyes hadsereg-postaigazgatóságok látták el. A tábori postavezérigazgató 1914-ben osztrák volt, a helyettese magyar, ezt a paritás elve szerint változtatni kellett volna, de a postavezérigazgató a háború végéig osztrák maradt. A tábori postavezérigazgatóság a hadtáp-főparancsnokság alárendeltségébe volt beosztva, a hadsereg-postaigazgatóságok pedig az egyes hadseregek hadtápparancsnokságaihoz.4 Ezek irányították a tábori postaszolgálatot, ők tudtak a csapatok és a velük mozgó tábori posták útvonaláról, pillanatnyi helyzetéről. A kezelési szolgálatot a tábori főpostahivatalok, postahivatalok és hadtáp-postahivatalok látták el. A tábori postaszolgálat teljes személyzetét már békeidőben kijelölték. Tábori postaszolgálatra hadköteles fizikailag és mentálisan megfelelő állapotú, szakmailag kiváló, németül értő, beszélő alkalmazottakat kellett kijelölni, akiket azután csapatszolgálatra általános mozgósítás esetén sem lehetett behívni. A személyzet a hivatalvezetőn kívül még egy postatisztből, egy postaaltisztből és egy-két postakalauzból állt, akiket a polgári postaigazgatás létszámából rendeltek ki a kereskedelmi és a honvédelmi miniszter engedélyével. A mindenkori csapatállományból rajtuk kívül még kirendeltek egy írnokot, egy-két küldöncöt és egy-két szolgát, illetve a járművekhez négy-öt kocsist.5 A tábori posta alapfelszerelése volt ugyanis a négyfogatú zárt kezelőkocsi, a kétfogatú kariolkocsi és a személyszállító kocsi.6 A háború első hónapjaiban rájöttek, hogy ennyi kocsi kevés, a vártnál sokkal nagyobb lett a levél- és a csomagforgalom, így a posta folyamatosan próbálta kiegészíteni, pótolni a kocsikat. Sokszor azonban a hadsereg kocsijait is használni kellett, amihez a hadvezetés hozzá is járult, hiszen számukra is elsődleges volt a kapcsolat fenntartása. Előfordultak azonban egészen furcsa esetek is postakocsikkal. Sándy Béla tábori postavezető visszaemlékezése szerint egy visszavonulás alkalmával egy idegen hadsereg-parancsnoksághoz 3 E-47. szabályzat 32. 4 E-47. szabályzat 3. 5 E-47. szabályzat 6. 6 E-47. szabályzat 9.
