Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Hatala András - Polgár Balázs: Az ostffyasszonyfai hadifogoly-tábor utóélete a Nagy Háború után

Hatala András-Polgár Balázs: Az ostffyasszonyfai hadifogolytábor utóélete ...

3. kép ■ Légi fotók (1963, 1969) a feltárt lőszertemetőről (balra) és a tűzszerészeti megsemmisítési területről (jobbra) (forráshely: www.fentrol.hu)

a lelőhely tágabb környezetére is. A 2017 őszén végzett fémkereső műszeres kutatás során jelentős számú tárgyi emlék látott napvilágot. A robbantási területen a következő lőszerek, lőszerelemek maradványait tudtuk azonosítani:- osztrák-magyar 7,5 cm 1914/14a M gránát,- osztrák-magyar 10 cm 1915 M gránát,- osztrák-magyar 10 cm 1914/09 M gránát,- osztrák-magyar 15 cm 1913/09 M gránát,- magyar 8,1 cm 1936 M aknagránát,- német 8,1 cm 1934 M aknagránát,- német el.AZ.57 hosszúkésleltetésű bombagyújtó.

Az osztrák-magyar lőszeranyag jelenléte egyértelműen az első világháború hagyatékának leszereléséből származtatható. A „/09 M” gránátok fenékgyújtóval szerelt hegyes robbanógránátok voltak. Az ilyen szerkezeteknél a fenékgyújtók egy 38+12 mm (15 cm) 35+28 mm (10 cm) vastag dupla acél fenéklapokba csavart központi detonátorperselyekben helyezkedtek el. Az így összeépített fenékrészek körülbelül 6-9 kg tömegű darabok, a középső részből kiálló detonátorperselyek 144 mm hosszú / 50 mm átmérőjű (15 cm), illetve 133 mm hosszú / 45 mm átmérőjű (10 cm) hengeres testek voltak. Ezekben helyezkedett el a detonátorok robbanóanyaga, ami kezdetben fekete