Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Hatala András - Polgár Balázs: Az ostffyasszonyfai hadifogoly-tábor utóélete a Nagy Háború után
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II. Lajos és Laky Rezső az ostffyasszonyfai leszerelések biztos befejező dátumát az 1924. évben adták meg.28 (1922 áprilisában a Weiss Művek igazgatósága még levelezett a Honvédelmi Minisztériummal az 1922. január 9-i ostffyaszszonyfai robbanás kártérítési követelései kapcsán.)29 BALESETEK A LŐSZERTELEPEN 1919 és 1922 között a tábor területén több súlyos baleset történt, a korabeli újsághíradások alapján öt tűz, illetve véletlen robbanás rekonstruálható.30 Az első balestről a Magyarország című lap számolt be 1919. február 1-jén: „Az ostffyasszonyfai fogolytáborban tűz támadt, mely az egész barakktábort elpusztítással fenyegette. A tűz a kórháztelep közepe táján álló tábori gyógyszertár épületében tört ki. A tábor legnagyobb része ma már lőszertelepül szolgál és így a veszedelem annál nagyobb volt. A lőszertelepen különösen sok víziakna van, amelyeknek elszállításával éppen most foglalatoskodnak. Szerencsére a tűz nem terjedt tovább és így robbanás nem történt. Mindössze egy épület pusztult el.”31A Kemenesalja elnevezésű újság 1919. március 27-én egy újabb balestről tájékoztatta a közvéleményt: „Az ostffyaszszonyfai lőszertelepen tegnap délelőtt 9 és 10 óra között a lőszerraktárban egy kézigránát felrobbant [,..].”32 (A balesetben ekkor egy munkás elhunyt, négyen pedig megsebesültek.)33 A telepen több halálos áldozatot követelő újabb tragédiára 1920. január 13-án került sor, az esetről a Kemenesalja a következőket írta: „Kedden délután fél 3 óra tájban nagy robbanást halottak Czeldömölkön. [...] Egy 22 cm-es akna robbant fel véletlenül az ostffyaszszonyfai lőszertelepen, ami 8 embert megölt, négyet súlyosan megsebesített [,..].”34 Az 1922. január 9-i robbanásról egy nappal később a Népszava a következőképpen írt: „Ostffyasszonyfán a háború tartama alatt fogolytábor volt. A tanácsköztársaság bukása után pedig vöröskatonákat és politikailag «megbízhatatlan» egyéneket helyeztek el a táborban. Ebben az időszakban az ostffyasszonyfai tábor szomorú hírnévre tett szert. Később az internálótábort feloszlatták és a területén vegyipari gyárat létesítettek, amely hétfőn felrobbant. Az eddigi hírek szerint a robbanásnak több halottja és nagyon sok sebesültje van. A hézagos jelentések szerint hétfőn délben, állítólag egy 28 Babos Lajos i. m. 154.; Laky Rezső i. m. 32. 29 „Nagyméltóságú Magyar, kir. Honvédelmi Minisztérium [...]”. Budapest, 1922. április 10. Weiss Manfréd Konszern Vállalatok Okmánytára 1921-1922. 31/1/14. 16-17. MNL, Z402, 2. doboz. 30 A témához összefoglalóan lásd: Csák Zsófia i. m. 49. 31 Tűz az ostffyasszonyfai fogolytáborban. (Szerző nélkül.) Magyarország, 1919. február 1. 6. 32 Szerencsétlenség az ostffyasszonyfai lőszertelepen. (Szerző nélkül.) Kemenesalja, 1919. március 27. 2. 33 Uo. 34 Robbanás. (Szerző nélkül.) Kemenesalja, 1920. január 18. 3.
