Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Diószegi György Antal: Zászlótartó hősök az első világháború csatáiban és a Trianon utáni emlékművek kegyeleti öröksége tükrében

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II.

A „HÁBORÚS VIHAR TÉPTE, MEGVISELT ZÁSZLÓ:

E „SZENT EREKLYE VÉDŐI ÉS MEGŐRZŐI”

Az első világháborús zászlóink és a zászlótartó vitézeink csatatéri hősiessége iránti megbecsülés kimagasló jelentőséget mutat föl magyar hadtörténeti és művelődéstörténeti örökségünk értékvilágában: jó példa ere a következő híradás. „A háromszínű zászlót ez év március 1-én ajándékozta a Pesti Hírlap három sebesüléséből felépült katonának: Berecz Mihály őrmester, Molnár Lajos szakaszvezető és Gyömrei István tizedesnek, mindannyian a császári és kir. 23. gyalogezred kötelékében. A Szent Gellérthegyi intézeti irgalmas nővérek elindulás előtt feldíszítették a zászlót egyik oldalán kereszttel, a másik oldalán Szent József olajnyomású képével és győzelemkérő imájuk kíséretében adták át a hős vitézeknek. Az intézet leánynövendékeinek imája mellett hozták ki a zárdából a szent zászlót. A zászlótartó őrmester fogadalmat tett az irgalmas nővéreknek, hogy ő és társai híven megőrzik és visszahozzák becsülettel. Két nap múlva indultak el az északi harctérre. Résztvettek a kelet-galiciai és bukovinai véres harcokban. Március 14-én a 913-as magaslat megrohanása és elfoglalásakor Berecz kitűzte a Szent József zászlót a megfigyelő toronyra, de később ebben a harcban az őrmester elesett. Másnap egy ellenséges nehéz löveg romba döntötte a megfigyelő tornyot, de Molnár szakaszvezető, hadnagyának engedelmével a zászlót kikereste a romok közül és a srapneltől megszaggatott és tenyérnyi égési sérülést szenvedett zászlót bornyújába rejtette. Március 23-án megsebesült Gyömrei tizedes és magához vette a zászlót, s visszavitte az irgalmas nővérek zárdájába. Az egyik irgalmas nővér Danszky Gergely lánya, atyja közvetítésével jutatta el a gyulai múzeumnak, ahol kegyelettel fogják a háború emlékei közé elhelyezni.” Fontos adalék a zászlótisztelet jegyében, hogy az édesapa, a „Gyuláról elszármazott, de szülőföldje iránt hű ragaszkodással viseltető” személyiség, „Danszky Gergely építész, székesfővárosi műszaki gondnok” a „birtokába került és sok dicső küzdelmet átélt harctéri zászlót ajánlott fel a gyulai múzeumnak”. Ez „a „háborús vihar tépte, megviselt zászló” meg is érkezett „Domonkos János múzeumőr címére, egy jegyzőkönyv” kíséretében, melyben „a szent ereklye védői és megőrzői leírják a zászló történetét”.12

Az első világháború hősei, a nyíregyházi frontharcosok zászló szentelésére 1933-ban került sor: az alábbi híradás erről ad igen érzékletes képet a bajtársiasság és a hazafiság örök érzülete jegyében. „Frontharcos jelvény díszíti a zászló egyik oldalát, frontharcos jelvény: acél sisak s rajta végigfektetett

12 A világháborúból visszahozott zászló a múzeumnak. Békés. Politikai, társadalmi és közgazdászai hetilap. XLVII. évfolyam. 44. szám. 1915. október 31. 5.