Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)

Diószegi György Antal: Zászlótartó hősök az első világháború csatáiban és a Trianon utáni emlékművek kegyeleti öröksége tükrében

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II. konaim közül többen is tisztként harcoltak. Üknagyszüleim, az utolsó toka­ji postamester, hadusfalvi Spillenberg József Gábor (1808-1878) és a tokaji görög családból származó Szerviczky Zsófia voltak, akinek egyik unokája, Spillenberg Gábor (1874-1915) százados az első világháborúban harctéri szolgálatban súlyos sérüléseket szerzett: 1915. március 21-én halt meg hosz­­szú szenvedés után Sátoraljaújhelyen, az Erzsébet Közkórházban (március 23-án temették el Sátoraljaújhelyen, a Hősök temetőjében: IV. parcella, 3. sor, 10-es sír). Másik unokájuk, Spillenberg Béla (1886-1965) jogász 1914-ben hadnagyként vonult be a tarnopoli 8. lovashadosztályhoz (ugyanekkor vo­nult be felesége Kossuth Katalin bátyja, Kossuth Pál is). 1915-ben főhadnagyi rangban harcolt az orosz és az albán hadszíntereken, bátorságáért többször kitüntették.10 A fentebb említett emlékművek olyan mély, megrendítő és magasztos zász­lótartó ábrázolásokat mutatnak napjaink embere számára, amelyek az örök 3. kép ■ A szatymazi első világháborús emlékmű 10 Rátky Zoltán-Strazimir Oszkár (szerk.): A magyar legújabb kor lexikona. Budapest, 1932. 964.

Next

/
Oldalképek
Tartalom