Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Oravec Éva: A gödöllői társas élet alakulása az első világháború éveiben
Oravec Éva: A gödöllői társas élet alakulása az első világháború éveiben ők maguk a Központi szállodában egy kabarettet. mulatott mindenki s még ők a tiszti szereplők gyűjtöttek maguk közt vagy 60 koronát s odaadták a nézőpublikumnak - a színtársulatnak kasszájába. Nem is fogjuk elfelejteni ezeket a szellemesen kedélyes, társadalmunkba egy kis elevenséget, frissességet hozó sebesült hőseinket, mint Teimer őrnagy, Endrődy, Márkus, Auer századosokat, Császár főhadnagy, Farkas, Gaál, Fleckenstein, Kranz, Búza, Kis, Császár, Lupu hadnagyokat, Markt zászlóst, Gunscher hadapródjelöltet stb.”25 Ugyanekkor „szívből sajnáljuk a mostani tüzéreink távozását. Kivétel nélkül jó, derék, vigkedélyü, művelt fiuk, kik közül még a legesetlenebb is nagyon kedves volt mindnyájunk előtt. Szép szál mulatós, szellemes, értelmes, sok csatát végig küzdött, többnyire somogyi, zalai, baranyai gyerekek. Korcsmában, társaságban, gyakorlótéren mind-mind oly kedvesen, oly derék katonásan állták meg helyüket. Mulatni mulattak amúgy igaz magyarosan reggelig is, de soha a legkisebb botrányt nem csinálták, még ilyenkor is szeretetreméltók, figyelmesek, udvariasak voltak minden rendű és rangú polgári lakossal szemben.”26 Örömteli hír volt 1915 júniusában, hogy az Alvégen, a villamos végállomás közelében működő Arany Fácán vendéglőben naponta fagylalt és jegyes kávé kapható. Ugyancsak jó hírnek számított, hogy a gödöllői fürdő újra megnyílt. A Gödöllői Hírlap tudósítói a falragaszokról értesültek erről, és máris felkeresték a helyszínt, megállapították, hogy „ízléses, kellemes, tiszta fürdőszobák és kádak, minden fokú fürdők, tiszta és nagy, kellemes vizű uszoda áll a közönség rendelkezésére. A fürdőzést még kellemesebbé teszi a fürdőt, körülvevő szép park. Ezen tapasztalatunkat örömmel és szíveseit közöljük Gödöllő közönségével, mert a fürdő megnyitása óta — tisztasági szempontból — a gödöllői legnagyobb igényeknek sincs szüksége arra, hogy egy-egy pesti fürdőzésre 10-15 koronát költsenek.”27 Gödöllőn báli szempontból a következő év sem volt eseménydúsabb. Nem úgy a fővárosban, ahol 1915 telén újra kezdődtek a mulatságok, amelyeken a legvidámabbak a frontról szabadságolt katonák voltak.28 Gödöllőn a jótékony célú műkedvelői előadások, művészestélyek száma nőtt, az egyesületi élet szinte megszűnt. A korábban oly aktív Polgári Kör helyiségét 1915 nyarán már kevesen látogatták, ami a Kör fennmaradását tette aggályossá. A Kör tagságának legnagyobb része katonai szolgálatot teljesített már ekkor, maga 25 Gödöllői Hírlap, 1915. május 30. „A budapesti 11. tüzérezred 6. ütege öt heti gyakorlatozás után, május 31-én du 2 órakor, a harcba visszaindult.”; Gödöllő és Vidéke, 1915. június 6. 26 Gödöllői Hírlap, 1915. május 30. 27 Gödöllői Hírlap, 1915. június 20. 28 F. Dózsa Katalin 1989. i. m. 144.
