Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok II. Tanulmánykötet (Budapest, 2018)
Czeglédi Noémi: A Magyar Cserkészcsapatok Háborús Bizottsága
168 HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK II. A Háborús Bizottság végül egészen a Magyar Cserkész Szövetség 1918. december 1-jén történt megalakulásáig működött.44 Teljesítette legfontosabb feladatát, a cserkészmozgalmat a világháború utolsó, negyedik évében is sikerült életben tartani. A mozgalmon belüli nézetkülönbségek tovább gyűrűztek a Tanácsköztársaság alatt, de hatással voltak a majdani vezetőréteg kialakítására. A folyamatosan napirenden lévő állami támogatás és központi irányítás megosztó kérdései is 1920 után rendeződik. A megtartott nagyszabású rendezvények - ilyen volt a Cserkészélet című lap által meghirdetett fényképkiállítás vagy a Cserkészmatiné -, a vezetőképző tanfolyam terve, anyaga, az egységesítési törekvések, felszerelés irányított beszerzésére vonatkozó próbálkozások nemcsak összefogták a meglévő csapatokat, hanem mintát is jelentettek a Tanácsköztársaság utáni negyedik megalakuláshoz. A tapasztalatok, tervek - megvalósulásuktól függetlenül - hozzájárultak a szövetség 1920/21-ben történt gyors felépítéséhez. RÖVIDÍTÉSEK BIK Budai Ifjúsági Kongregáció BKG Budai Kegyesrendi Gimnázium BRIE (BKRIE)Budapesti Református Ifjúsági Egyesület (a Keresztyén Ifjúsági Egyesület alapítása) KEGKirályi Egyetemi Gimnázium MGMarkó utcai főgimnázium (Pesti császári és királyi katolikus főgimnázium) MRMarkó utcai állami főreáliskola (Budapest-Terézvárosi Állami Főreáltanoda) OREÓbudai Református Egyházközség RMRegnum Marianum VIII. RVIII. kerületi községi főreáliskola 44 A Szövetség megalakulását Gergely Ferenc monográfiájában 1919. március 9-i dátummal jelöli. Gergely Ferenc i. m. 41.
