Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)

Három építész, két terv, egy épület

HEGEDŰS ÁRMIN (1869-1945) Hegedűs (Geiger) Ármin orvos apától született az észak-magyarországi Szé­­csényben. A budapesti építészkaron évfolyamtársa volt Komor Marcell, Ja­kab Dezső Jámbor Lajos és Sándy Gyula. Pályáját Wellisch Alfréd mellett kezdte, majd 1896-ban társult Böhm Hen­rikkel (1867-1936). Böhm vezette irodájukat és tervezte az alaprajzokat, Hegedűs szerezte a munkát, tervezte az épületrészleteket, a homlokzatokat, és irányította a kivite­lezést. Közben mindketten önállóan is vállaltak munkákat, illetve egy-egy feladatra másokkal is társultak. Jelentős budapesti épületeik: a Ponty utcai kereskedelmi és elemi iskola (1898, ma Hunfalvy János Közgazdasági Szakgimnázium), az újpesti városháza (1900), a Dob utcai iskola (Hegedűs egyedül, 1907), a Török Bankház (1906) és a pesterzsébeti községháza (1908). Hegedűs Gerle La­jossal együtt tervezte a Kerepesi temető árkádsorát (1904— 1908). Irodájuk az I. világháború előtt 15 évig a Felvidé­ken működött, ahol gyönyörű szecessziós szállodákat és fürdőket terveztek, főként Pöstyénben (Piestany) és Tren­­csénteplicen (Trencianske Teplice). Nyilván az ott szerzett tapasztalat adott alapot Hegedűsnek, hogy induljon a Gel­­lért pályázatán. Hármuk közül őrá hárult a belső kiképzés megtervezése, s talán nagyobb része volt a szállodai szárny kialakításában. Ez a kedves, művelt, bohém ember tragikusan értelmetlen halált halt: a vészkorszakot túlélte, de 1945 júniusában fi­gyelmetlenül lelépett a járdáról a Belvárosban, és elgázolta egy teherautó. 76 évet élt. Falikar az eredeti berendezésből (MKVM) Részlet a Gobelin­teremből, 1918 (MKVM) 34 1905

Next

/
Oldalképek
Tartalom