Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)
Indíts, Gergely, itt a Guszti néni!
Turay Ida és Karinthy Frigyes a Gellértben az 1930-as években Pusztai Sándor úszómester felvételei (FSZEK) „Ha jött, már előre telefonáltatott, a portás a kapuban várta, kisegítette a kocsiból, bekísérte az öltözőig. Ott átadta a fürdőmesternőnek, az bevezette a díszkabinba: mindennap friss virág volt az asztalon. Míg a főhercegnő vetkőzött, a portás lekiabált a gépházba: - Indíts Gergely, itta Guszti néni! - mert amíg a fenség a fürdőben tartózkodott, a hullámnak állandóan működnie kellett. Akkorafürdőmesternő meg egy udvarhölgy kikísérte Augusztát a medencéig, lesegítették köpenyét, bevezették a vízbe. Nagy, piros gumisapkáját a fülére húzta, háttal a hullámra feküdt, úgy himbáltatta magát.” A hullámmedence körüli terület parkosítására még 1927-ben sor került. Ekkor állították föl egy szép szoborfülkében Pásztor János Primavera (Tavasz) szobrát, valamint Teles Ede gyermekfiguráit és Gárdos Aladár Küzdelem a hüdrákkal szoborcsoportját egy kagylót mintázó tálakkal díszített félköríves tartófal tetején. A Hüdrák hátsó oldalán férfifejjel díszített kútból csorog a víz. A két háború közti Gellért-beli fürdővilágról csodálatos értékű fotóanyag maradt ránk Pusztai Sándor (1899-1978) jóvoltából. Édesapja, aki bérlőként fürdőket, strandokat működtetett, nem nézte jó szemmel, hogy a fia operaénekesnek készül. Szófogadóan beállt hát a családi vállalkozásba. 1930-tól a Gellértben lett úszómester - a fürdő mindenható ura -, és az úszóleckék meg a renitens ugrálok fegyelmezése közepette 1939-ig szorgalmasan fotózta a medencék népét. Több mint 600 apró kontaktképe és a hozzájuk tartozó negatívok átvészelték a háborút és 56-ot, és a fiókban pihentek, míg végül unokája úgy döntött, közkinccsé teszi a hagyatékot. 2012-ben a Mai Manó Házban nyílt belőle az első kiállítás, amelyet később a Gellért fürdő előcsarnokában is bemutattak. A jövedelmezőség további növelése érdekében 1933-ban Budapest főpolgármestere előterjesztést tett a szálloda télikertjében egy téli úszócsarnok létesítésére. Föláldozták a gyönyörű pálmakertet és a népszerű minigolfot - ez utóbbi nem lett hosszú életű: az első budapesti teremgolf-pályaként 1930 karácsonyára nyílt meg. Klauber Dezső, a Magyar Golf-Club elnöke és Bánlaky Géza Londonból hozták a berendezést, amelyet ötven angol és amerikai közül választottak ki, mint „a legsportszerűbbet”. Két skót edzőt is szerződtettek oktatónak. (Az ötletet a berlini minigolfpálya adhatta, amely nem sokkal korábban nyílt az Adlon Hotel teraszkertjében.) 92 1927-1939
