Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)

Viharos kezdetek, boldog bálok

Nemcsak öngyilkosok, de olykor bátor fényképészek is felmásztak a hídra. Ez a kép 1930-ban készült (MKVM)

így aztán nem csoda, ha 1921 februárjában már a Székesfőváros Tanácsának ülésén is felmerül, hogy a meglévő szobaszám nem elegendő, a szállodát tovább kell építeni. Erre még elég sokat kellett várni. Addig is, a Gellert teljes gőzzel üzemel. Júniusban egyik alkalmazottjuk, Burai Mihály mázsamester kerül be a bulvárlapokba: volt tetőfedőként vállalkozik rá, hogy lehoz egy fiatal öngyilkosjelöltet a Ferenc József híd tetejéről. Nem sokat vacakolt a lélektani rábeszéléssel, kötélhurokkal kapta el a lábát. Isteni csoda volt, de épségben földet értek.

Nagy hírveréssel zajlott 1921. szeptember 6-án a nemzetközi sakkverseny megnyitója. Egyik sztárja az orosz bajnok, Alekszandr Aljechin volt, aki már a francia emigrációból érkezett Budapestre, és 35 táblán játszott szimultánt az erre vállalkozókkal. (28 győzelem, 5 vereség és 2 döntetlen lett az eredmény.) Alig mentek el a sakkozók, október l-jétől a Gellért látta vendégül a szállodások nemzetközi kongresszusát. A külföldi nagyágyúk a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak magyar kollégáik teljesítményéről.

1923-ban a Gellértbe irányuló idegenforgalmat nagymértékben fellendítette, hogy a szálloda elé telepítették az Aeroexpress légitársaság hidroplánjainak le- és felszállóhelyét. Az úszótalpas, zárt utasterű,

U

1921-1926