Saly Noémi: Gellért 100 (Budapest, 2019)
Viharos kezdetek, boldog bálok
A háború azonban felszöktette az értékeket s így a fürdőbe ölt milliók sem vesztek kárba. Bizonyos, hogy nem volt még közüzem, amely már megnyitása előtt az elővigyázatnak ilyen túllépését tudta volna felmutatni, mint a Gellért-fürdő. Elképzelhető tehát, hogy milyen nagyjelentőségű nap szeptember 26-ika, amelyen megindul a deficitek pótlása: ezen a napon adják át ugyanis a közönségnek a Gellért-fürdőt és a vele kapcsolatos szállodát. A sajtó képviselői tegnap nézték meg az új palotát. (...) A Gellért-fürdő megszűnt vicc lenni, akár hiszik, akár nem: a jövő héten üzembe helyezik. ” 1918. szeptember 16-tól huszonöt fős német újságíró-küldöttség tölt pár napot a hivatalosan még meg sem nyílt hotelben. A sajtó hamar hírt ad az első illusztris „igazi” vendégekről is: „két török császári herceg: Kavid herceg, a detronizált Abdul Kamid fia és SzeifEddin herceg, a jelenlegi trónörökös testvére, béreltek ki egy-egy lakosztályt. ” A szálloda 175 szobájából a megnyitáskor 130-at foglaltak le. A fürdő is rengeteg érdeklődőt vonz: a Pesti Hírlap aznap esti tudósítása szerint „ma reggel hét órakor adták át a Szent Gellért-fürdőt a közforgalomnak. Már jóval a megnyitás előtt a fürdő kapujánál sok ember állott, és amikor a fürdőt megnyitották, azonnal megteltfürdőzö vendégekkel. Délelőtt tíz óráig248 ember fürdött meg az új fürdőben. ” Forradalmi újításnak számított, hogy a szállodában és a fürdőben is tilos volt borravalót adni és elfogadni. A szállodai árakba 100 koronáig 15, azon felül 10 százalék kiszolgálási díjat építettek be, amelyet a személyzetnek ígértek juttatni, és a fürdő áraiba is eleve beleszámolták ezt a költséget. (Hogy a rendszer működött-e, és meddig állt fenn, arra nézve nincs adatunk.) 1919 januárjában Budapest Székesfőváros Tanácsa kollektív szerződést köt „a Széchenyi-, Rudas- és Szent Gellért gyógyfürdők munkásai és munkásnői munkaviszonyainak szabályozása tárgyában”, külön pontban állapítva meg a Gellért Szállóban alkalmazott 15%-os kiszolgálási díj felosztását. Ebből az is kiderül, milyen alkalmazotti gárda állt a vendégekkel többé-kevésbé közvetlen kapcsolatban, és közöttük milyen volt a rangsor: Hölgyszalon, 1918 (MKVM) VIHAROS KEZDETEK. BOLDOG BÁLOK 59
