Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)
Bevezetés
Különleges könyvet tart kezében az olvasó. A kötet, elsősorban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményeire építve, a hazai kereskedelem, ipar és vendéglátás egy fontos területét, a sörgyártást és -fogyasztást mutatja be a honfoglalástól napjainkig. Kiadványunk a múzeum azonos című időszaki és vándorkiállításának kísérő kötete. A tárlat gondos előkészület és közép-európai múzeumi tapasztalatcsere után 2017 év júniusában, a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeummal együttműködésben jött létre. Magával a partnerválasztással is azt szerettük volna hangsúlyozni - részletesen szólunk is erről a kötetben - hogy a magyar sörfőzés történetében nem elhanyagolhatóak a borivónak titulált alföldi települések, ahol a kora újkortól kezdve, főként német serfőző mestereknek köszönhetően, jelentős sörfőzés folyt. Kötetünkben a következő fő kérdésekre koncentráltunk: Mi jellemezte a hazai sörgyártást az ipari korszakot megelőzően? Kik és hogyan főzték a sört, mennyire volt a sörfogyasztás a hétköznapok része a különböző társadalmi rétegekben? Sör- vagy borivó-e a magyar? Létezett-e hazánkban polgárinak nevezhető sörkultúra? (Erre számos példát találunk nyugati országok esetében.) Vagy csak a gyártók igyekeztek ezt megteremteni reklámanyagaikon keresztül? Ezekre a kérdésekre keressük a választ, miközben átfogó képet adunk a sörkészítés folyamatáról, alapanyagairól, a tárolóeszközök változásairól is. Számos kiadvány van a piacon a sör történetéről, a sörfajtákról. Mi egy összefoglaló kötetet készítettünk, egy-egy korszakot különböző példákkal szemléltetve, a sörgyártás és fogyasztás kultúrtörténeti vonatkozásaival kiegészítve. Gazdag fotóanyaggal, valamint irodalmi művekből, napilapokból vett szemelvényekkel színesítettük. Our esteemed readers are holding a special book in their hands. Based primarily on the collections held by the Hungarian Museum of Trade and Tourism, this volume seeks to present an important area of domestic trade, industry and tourism, namely beer production and beer consumption, all the way from the time of the first Hungarian settlement, known as Honfoglalás (loosely translated as the conquest of the homeland), all the way to the present. Ours is an accompanying publication of the temporary and travelling exhibition of the same name. Following detailed groundwork and an exchange of ideas and experiences between Central and Eastern European museums, the exhibition was created in lune 2017 in cooperation with the Kunszentmárton Local History Museum. Our choice of partner in this endeavour was symbolic in itself: We sought to emphasise - and we explain this in greater detail in the publication - that those so-called wine-drinking settlements in the Hungarian Plain region (Alföld in Hungarian) which have been home to substantial beer brewery activity ever since the early Modern Age - owing primarily to the activities of German brewers - cannot be neglected when describing the history of Hungarian beer production. Our volume will focus on the following key issues: What were the characteristics of Hungarian brewery before the Industrial Age? Who engaged in brewery and how did they work? To what extent was beer consumption an aspect of everyday life and what differences existed in this respect between the various social strata? Are the Hungarians a nation of beer drinkers or wine drinkers? Was there something that one might refer to as a bourgeois beer culture in Hungary? (We find numerous examples of 8
