Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)
II. A magyarországi sörfőzés története
Sörfőző gépek, 1990-es évek Brewing maschines, 1990s Palackozóüzem, 1990-es évek Bottling plant, 1990s típusú sörök. A fesztiválok, főleg a Főzdefeszt, ezen túl pedig a kézműves sörözők jó terepet biztosítottak számukra a színre lépéshez. Segítette a folyamatot, hogy az adótörvény 2012. évi változása óta a házi sörfőzés évi 1000 literig adómentes lett, ha nem eladásra készült a sör, az évi 8000 hektoliternél kevesebbet gyártó főzdék jövedéki adója pedig 50 százalékkal csökkent. Ma a kisüzemiek a piac mintegy 1%-át mondhatják a magukénak, tehát inkább egymás vetélytársai, nem a gyárakéi. A kézműves szó némiképp megkopott, így az utak keresésének jeleként értékelhetjük az Első Kraft Sörfesztivált és a kísérletet a „kraft" jelző bevezetésére, de a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete önálló fesztiválját vagy a Serfőző rendezvényeit is. Ismét előtérbe kerültek kisüzemi vonalon a lagersörök, miközben a gyárak hidegkomlós, felsőerjesztésű sörökkel jelentkeznek. hectolitres a year, the excise tax was reduced by 50%. Today, these smaller breweries make up roughly 1% of the total market, so they compete mostly with one another rather than the industrial breweries. Since the Hungarian word for craft beer, which literally translates into English as "handcrafted" beer, has become somewhat worn by overuse, we can see the First Hungarian Kraft Beer Festival as a market segment's way of trying to chart new ways to follow, along with an attempt to introduce the foreign term "kraft" into this discourse. Other festivals, such as the one organised by the Association of Small Breweries or the events organised by the Home Brewers, point in a similar direction. Lager beers once again move into the foreground thanks to the rise of small-scale beer manufacturing, while the breweries for their part are introducing cold-hopped top-fermentation beers. ANNO 1993 183
