Török Róbert (szerk.): Ez sör! A sernevelőtől a sörgyárig. A magyarországi sörgyártás és fogyasztás története (Budapest, 2018)
II. A magyarországi sörfőzés története
a termelésbe a laborból. Először egy technológiai és üzemszervezési osztályon dolgoztam azt fiiszem egy évet. Utana volt üresedés a termelési osztályon. A termelési osztályvezető munkakört kettébontották, és akkor lett Sörtermelési osztály meg Malátatermelési osztály, és én lettem a Sörtermelési osztály vezetője. Ez volt 1982 február elsején. Gyakorlatilag az egész sörtermelésnek - kivéve a fejtést - én voltam a vezetője, tehát a főzőháznak, erjesztőnek, szűrőnek. A teljes sörtermelés hozzánk tartozott. Akkoriban úgy tagozódott a termelés, hogy volt malátatermelés, sörtermelés, és voltak a fejtőosztályok. Nekem ez volt az első munkahelyem, és az utolsó is. 2011 év végén jöttem nyugdíjba, korengedménnyel. Amíg nem volt a bocsi gyár, az egész Dunán inneni területet Kőbánya látta el sörrel, fejtőkirendeltségek meg terítő kirendeltségek segítségével. Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú- Bihar, ez a három legtávolabbi megye volt az, amit próbáltak egy új sörgyár építésével ellátni, erre tervezték egy millió-kétszázezer hektó kapacitással a Borsodi Sörgyárat. Akkor azért esett В öcsre a választás, mert ez közel volt az árpatermő területekhez, itt jó mennyiségű vizet találtak a Hernád kavicsterasza alatti terület megfúrásával. at the department for Technology and Business Organisation for something like a year. Then there was a vacancy in production. The position of production manager was split into two distinct responsibilities, and that's when separate Beer Production and Malt Production departments were created, and I was appointed to lead the former. This was on 1 February 1982. I was practically in charge of the entire process of beer production - except for racking -, including the brewhouse, the fermenter and the filter. All of beer production was part of our domain. At the time, production was organised based on a structure of different departments for malt production, beer production and racking. This was my first workplace and also my last. I retired at the end of 2011, availing myself of the possibility of early retirement. Before the brewery in Bocs was launched, the whole area this side of the Danube had been supplied with beer by Kőbánya, with the help of local racking and distribution branches. They sought to supply the three most remote counties, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár-Bereg and Hajdú-Bihar by building a new brewery. With this goal in mind, the capacity of the Borsod Brewery was set at 1.2 million hectolitres per year. At the time, В öcs was selected because of its proximity to barley-growing areas. There was also good quality water here, which was identified by drilling under the pebbled shore of the River Hernád. The brewery also dug wells some 50-100 metres from the Hernád, but far more deeply-, the brewery draws its water from a depth of 28-30 metres. But there is a sufficient quantity of high quality water available at that depth. Although there were not enough trained workers available in Bocs, the long construction period of the brewery, which took 4-5 years, offered enough time to transition the students from elementary school to beer school. The school was in Budapest, at the Bercsényi, that was the home of beer training. By the time the brewery was completed, some 2-3 classes had finished their studies or were in the process of doing so. Subsequently, even more classes were launched to find replacements for the young men who went to serve in the military. So this was a major challenge from an organisational perspective. The crew who launched the brewery was made up of people who were nearly all of the same age, 167
