Saly Noémi: Szerzetesek asztalánál (Budapest, 2017)
Jószagú aprószentek: a fűszerkert kincsei
Jószagú aprószentek: a fűszerkert kincsei A gyógy- és fűszernövényeket alig lehet szétválasztani, hiszen ez utóbbiaknak is mindig van valamilyen gyógyhatása. A középkori monostori kertek leírásai és a kapcsolódó botanikai szakmunkák - szép szimbolikus magyarázatok mellett - elmélyült növényismeretről tanúskodnak. Az ágyásokban sok gyönyörű virág is nyílt, amelyekkel a templomi oltárokat díszítették. Ezek között első helyen állt Szűz Mária három virága: a liliom (az ártatlanság, szüzesség jelképe, amelynek hagymája gyógyhatású, olaját pedig égési sebekre használták), a rózsa (szirmait betegek fürdővizébe szórták) és a nőszirom (gyökere megfázásos betegségekre jó, bár nagy dózisban mérgező). A Mária-kultusz régi fontos növénye az örökzöld boróka is, egy példánya a középkorban a Sankt Gallen-i monostor kerengőjének közepén is díszlett. Nálunk Boldogasszony ága néven emlegették, gyógypálinkák hatóanyaga is volt és maradt. A tiszta borókapálinka nemzetközi nevét mindenki ismeri: ez a gin. A kedves kis kerti jószágok nem csak az ispotály betegeit szolgálták: a konyhára is került belőlük egy-egy csokrocskával. Az egyik legkorábbi magyar szakácskönyv a csíksomlyói ferences klastrombán keletkezett. Talán az ottani hideg miatt nem bővelkedik zöldfűszerekben: petrezselyem, kapor, majoránna, zsálya, turbolya, fodormenta, ánizs, borágó, tárkony szerepel benne. Ezek mellett viszont használ egy sor egzotikus fűszert: borsot, gyömbért, szerecsendió-virágot, sáfrányt, szegfűszeget és fahéjat, továbbá ízesít fenyőmaggal, fokhagymával, vadalmával, tormával, reszelt sajttal, mazsolával, citrommal, sőt rózsavízzel. 54
