Saly Noémi: Szerzetesek asztalánál (Budapest, 2017)
A Nap Harmata és más gyógyitalok
A Nap Harmata és más gyógyitalok Marasca brandy címke, 1910-es évek (МКУМ) A kolostori kertekben gyógynövények, fűszernövények és konyhakerti növények is virultak. Sok monostorban ma is készülnek likőrök, teakeverékek, gyógykenőcsök, olajok. A likőr neve a latin liquor, ’folyadék’ szóból származik. Az eredeti cél az volt, hogy a gyógynövények hatóanyagait alkoholban megőrizve bármikor használhassák. A keserű ízeket mézzel, nádcukorral enyhítették. A világ leghíresebb kolostori likőrjei a francia (bencés) Bénédictine és a karthauzi Chartreuse, amelynek receptjét mindig csak két szerzetes ismeri, ők pedig - ahogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke és alelnöke nem ülhet egy repülőgépre - soha nem mehetnek együtt sehova: ha ne adj’ Isten, valami baj érné őket, örökre elveszne a titkos recept... Ezektől a jeles nedűktől nem marad el a zárai domonkosok meggy alapú Maraschinója sem, amelyet eleink rozsólisnak neveztek (dalmát neve Rosolj volt, a latin ros solis = ’a nap harmata’ elnevezésből). A pannonhalmi Szent Márton likőr 15 féle gyógynövényből készül, Reisch Elek bencés patikus receptje szerint. (Elek atya ugyancsak féltve őrzött 1735-ös kéziratos receptkönyve 600 gyógynövénykészítményt tartalmaz!) A szegedi ferencesek is saját régi receptek alapján főzetnek gyógylikőröket. 46 Likőrcímke, 1940-es évek (mkvm)
