Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Török Róbert: "A kitűnő munka, eredményed záloga". Lakos Lajos császári és királyi udvari szállító, takaréktűzhelygyár Rt. története
palotájának tűzhelyeit például Lakos Lajos kivitelezte és szállította. A ma is álló, nemrégiben felújított palota a Miniszterelnökség egyik épülete. Lakos Lajos készítette az Országház éttermének konyháját, illetve valamilyen szinten részt vett az ott kialakított fűtési technológia kivitelezésében is. Az Országházhoz kapcsolódó lakások konyháit, tűzhelyeit szintén az ő cége készítette, kivitelezte. Lakos az első világháború alatt az Árvizsgáló Bizottság tagja volt. 1918-ban a Szent Gellért Hotel és Fürdő részére szállított konyhai gáztűzhelyet és cukrászkemencét. Az igazgatósági, a gondnoki, az orvosi és tisztviselői szobákat is ő rendezte be saját gáztűzhelyével.24 Amikor az 1919-es vörös terror idején nem volt fűtés a Parlamentben, Lakos Lajost hívták, hogy orvosolja a problémát. Cserébe mentesült a rekvirálás alól, amit maga Szamuely Tibor engedélyezett. Az erről szóló dokumentumokat a család őrzi. Az eredeti parlamenti konyhákat a későbbi rekonstrukció során sajnos elbontották, a konyhákat modernizálták. Lakos Lajos mindemellett jó üzletember is volt: több vállalatban részvényes vagy valamilyen szinten tulajdonos. A fővárosi Eötvös páholy tagjaként részt vett a szabadkőműves mozgalomban. Ebből az időszakból fennmaradt a családnál egy szabadkőműves emlékérem Eötvös portréjával. Lakos társadalmi ügyeket is szolgált: a törvényszéken a fővárosi esküdtszék tagja volt. Lakos jól ismerte a kortárs iparosokat. A nagyobb beruházásoknál rendszerint több ismert, neves céggel dolgozott együtt (Thék Ede, Jungfer Gyula, Róth Miksa vállalkozásával stb.), vagy együtt szerepeltek kiállításokon. Az 1907-es budapesti tavaszi kiállításon Toroczkai Wigand Ede (1869— 1945) iparművész, építész tervezte konyhaberendezéssel mutatkozott be Lakos Lajos kerámiával kirakott tűzhelye.25 Lakosék balatoni nyaralójának díszes ólomüveg ablakait Róth Miksa tervezte. 1926-ban negyven munkással dolgoztak, 24 Budapesti Hírlap. 1918. szeptember 22. 222. sz. 12. 25 Magyar Iparművészet. 1907.3. sz. 136. és 10 lóerős gépeket használtak. A háztartási, urasági, vendéglői, intézeti tűzhelyek mellett Braun-féle kéménytoldalékot és más konyhafelszerelési cikkeket is forgalmaztak, gyártottak.26 Lakos Lajos 1926-ig állt a cég élén vezérigazgatóként. Ezután valószínűleg már betegeskedett. Hetvennyolc éves korában, 1928. február 19-én reggel halt meg agyvérzés következtében Budapesten. Feleségével közös végrendeletüket 1925-ben bízták Jeszenszky István közjegyző felügyeletére. Az igazgatósági tagok az 1920-1930-as években végig ugyanazok a személyek voltak: dr. Böszörményi Oszkár ügyvezető elnök, Bíró Leó, Freyberger Béla, Heidlberg Ödön, dr. Lipták Pál ny. államtitkár, Vas Zsigmond. A cég felügyelőbizottságában Ecker Béla, Ferenczi Ferenc és dr. Kaufmann Jenő, a Nemzeti Takarékpénztár és Bank igazgatói dolgoztak. A cég műszaki igazgatója az 1920-as években Pintér Mihály volt. Az alapító halála után a cég vezetése átalakult. Az 1925-ös Budapesti Nemzetközi Vásáron urasági, vendéglői, kávéházi és gázzal kombinált tűzhelyekkel, cukrászkemencékkel, valamint a szabadalmaztatott Brown-féle kéménytoldókkal szereztek elismerést.27 Kiállításukat vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó is elismerésben részesítette.28 Az 1930-1940- es években a céget vezérigazgatóként Tóth Imre gépészmérnök irányította.29 Az igazgatóságba Bendes Imre üzletvezető és Stumpf 26 Dr. Koffler Károly (szerk.): Magyar gyáripari és üzemi címtár. Budapest, 1926. 84. 27 Az Újság. 1925. április 19. 88. sz. 34. 28 „A cég kiállítása megnyerte a kormányzó elismerését, aki érdeklődéssel tekintette meg a kiállított cikkeket.” In: Világ. 1925. április 19. 88. sz. 14. 29 A Tóth Imre és Társa cég (központi fűtés, vízvezeték, bádogos, fémsajtoló stb.) tulajdonosa, amelyet édesapja, id. Tóth Imre alapított 1895-ben. Ifj. Tóth Imre 1896-ban született. Ferenc József lovagkereszttel kitüntetett gépészmérnök. Cége számos közintézményt, hivatalt rendezett be fűtési és egyéb vezetékes rendszerekkel (Országos Levéltár, Széchényi Könyvtár, minisztériumok, kórházak, fürdők, posták stb.). 1928-ban vette át a Lakos Lajosféle cég irányítását, amelynek vezérigazgatója volt. 96
