Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Török Róbert: "A kitűnő munka, eredményed záloga". Lakos Lajos császári és királyi udvari szállító, takaréktűzhelygyár Rt. története
létező kiegészítőt kínálta. Forgó fém kémény - toldóját pedig szabadalmaztatta. Rendszeresen alkalmazott technikai újításokat: „Fenntartom magamnak a jogot tűzhelyeimnek külső alakjai esetleges változására és keveset eltérő méretkülönbözetekre, miután folyton törekszem időnként gyártmányomat tökélyesbíteni’.’ Tűzhelyeit, technológiáját nyilván másolták, ezért termékeit védjegyoltalom alá helyeztette, és próbálta védeni a másolástól. Mintalapján is szerepel a „Törvényileg védve” figyelmeztető felirat. Az ország minden részébe szállított, mindenütt szerelt, sőt javításokat is vállalt. A szállítást vasúton és kocsival oldotta meg. A szerelés költségét, a szerelők napi ellátási költségét, illetve a csomagolás díját Lakos Lajos a vevőre terhelte. A Váci utca és az Irányi utca sarkán lévő hatalmas mintateremben egykor igen gazdag választék lehetett. Az épület sarkán volt a bejárat, amelyen a családi címeren kívül Lakos kitüntetéseinek festett táblája kapott helyet, fölötte pedig az udvari szállítói kitüntető címer. A hatalmas, két utcát elfoglaló kirakat gazdag választékról tanúskodik. Lakos üzletéről fényképfelvétel is fennmaradt, a bolt portálja azonban sajnos lehúzott rolókkal látható rajta.20 Az épületet később lebontották. A cég irodáinak és üzletének 1912-ben ki kellett költöznie innen. Ekkor építették fel a helyére a ma is álló egykori banképületet. Az iroda és az üzlet nem költözött messzire: egy sarokra előző helyétől, a Veres Pálné utca 10. szám alatt nyílt meg újra. A cég ezalatt folyamatosan működött. Minden bizonnyal sikeresen, hiszen 1913-tól a címtárak szerint a vállalkozás részvénytársasággá alakult, amelybe a Nemzeti Takarékpénztár és Bank Rt. is beszállt tőkével. Ekkor került a cég tulajdonosai közé Rónay Ákos, Lakos Lajos veje. 1917—1918-ban a cég alaptőkéje 400 000 korona volt, 800 darab, egyenként 500 korona névértékű részvényben. A cég ezzel a tőkével a kis-közepes vál20 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kereskedelmi fényképtára. Ltsz: I<F_4615. lalkozások közé tartozott, de folyamatosan fejlődött. Ezt jól mutatja, hogy az alaptőkét 1920-ban 1 000 000 koronára emelték. Az 1920-as mérleg szerint a vagyon nagy része az árukészletben, nyersanyagban mutatkozott, de szabadalomból is érkezett bevétel. A tiszta éves nyereség 369 190 koronát tett ki, ami nagyjából a korábbi alaptőke összege. A bevétel mellett azonban kintlévőségeik is voltak, főként akkor, amikor a megrendelő nem fizetett. 1913-ban a cég megnyerte a Kapistrana Úrinők Otthona (Budapest VIII. Mária utca 56.) ellen indított, 5232 korona értékű pert (5 százalék kamattal és a perköltség kifizetésével).21 A pengő bevezetése után a cég alaptőkéje 50 000 pengőt tett ki, 5000 darab 10 pengős részvényben forgalmazva. Később cégformát változtattak, és 1944-ben már korlátolt felelősségű társaságként működtek.22 A gyár 1928-ig maradt a VIII. kerület, Bezerédy utca 8. szám alatt. 1929-től hirdetéseik szerint a XIII. kerület, Katona József utca 3. szám alatt működött az üzem - egészen 1944-ig. Az 1940-es években a gyárat a VIII. kerületi Kender utca (ma Auróra utca) 32. szám alatt találjuk. Az 1920-as években sokat hirdettek a Szakácsművészet című vendéglátóipari szaklapban: „Lakos Lajos Takaréktűzhelygyár r.t. BUDAPEST készít és raktáron tart nagyobb urasági, szállodai és vendéglői, valamint kisebb és nagyobb háztartási takaréktűzhelyeket minden alakban és kivitelben.”23 Képes hirdetéseiket rendszerint egyegy nagy méretű konyhaberendezés, tűzhely ábrázolásával publikálták a szaklapokban. Így ekkori árukínálatukról is rendelkezünk képi forrással. Az ekkortájt épült bérpaloták konyháinak kialakítása kedvezett Lakosék üzletének. Wellisch Alfréd Országház téri bér-21 Budapest Főváros Levéltára. VII.2.c Pesti (1875-től Budapesti) Királyi Törvényszék (1946-tól Budapesti Törvényszék) iratai. Polgári peres iratok - 1913 - 1.1449. 22 Dr. Pártos Szilárd: A magyar gyáripar évkönyve és címtára. Stúdium Sajtóvállalat r.t. Budapest, 1944.460. 23 Szakácsművészet. 1924. december. 7. sz. Hirdetések. 95
