Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Török Róbert: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egykori dolgozóinak adattára
működött. Egyik első munkája egy akkor beérkező festett képóra óraszerkezetének megjavítása volt. Az új múzeumban nem voltak megfelelőek a munkakörülmények: szobája kicsi volt, felszerelése hiányos. Ezért döntött úgy, hogy elmegy egy másik múzeumba. 1973-tól egészen aktív idős koráig a Szépművészeti Múzeum fém-ötvösrestaurátor munkatársa volt, de terrakotta műtárgyakat is kezelt. Később tovább képezte magát a Magyar Képzőművészeti Főiskola Restaurátor és Konzervátorképzó Intézetében. Múzeumunkban korai raktárrendezéssel és a tömegével beérkező fémtárgyak, tárgyak restaurálásával, valamint az első állandó és időszaki kiállítások előkészítésével foglalkozott. A Műtárgyvédelem című folyóiratban számos alkalommal publikált. Sok fiatal kollégát segített szakmai tanácsaival, témavezetőként és szakmai tanácsadóként is működött. MKVM szolgálati Ideje: 1968. május 16-tól 1973. április 15- ig; ekkor áthelyezését kérte a Néprajzi Múzeumba, majd innen a Szépművészeti Múzeumba került. ■ Sumicz Lajos restaurátor (sz. Előszállás, 1940. július 10.) Pályája. Budapesten nevelkedett. 1958-ban Kovács Gyula műbútorasztalos mesternél szerzett segédlevelet. Ezután a Duna Bútorgyárban helyezkedett el, 1959 és 1960 között itt dolgozott. 1960-tól 1969-ig a Magyar Televíziónál dolgozott. 1960-1963 között katonai szolgálatát töltötte, tizedes fokozatot szerzett. 1969-től az V. kerületi Vendéglátóipari Vállalat Dekorációs osztályának munkatársa lett, innen került 1973-ban az MKVM-be. Közben gimnáziumi érettségi vizsgát tett 1975- ben. 1976-1978 között elvégezte a középfokú restaurátori tanfolyamot. Általános restaurátorként dolgozott a múzeumban: fémtárgyakat és bútorokat restaurált, tisztított. Munkaköréhez tartoztak a kiállítások technikai jellegű előkészületei, és tűzvédelmi megbízott is volt. Ő végezte a házi jellegű kivitelezési és szakmunkákat. További életútját nem ismerjük. MKVM szolgálati ideje: 1973. november 6-tól 1981-ig; ekkor áthelyezéssel távozott. Tanulmánya: Egy szeceszsziós gyümölcstál restaurálása. In: Múzeumi Műtárgyvédelem 8. 1980. 146-148. Kitüntetése: Kiváló dolgozó, 1971. ■ Németh György restaurátor (sz. Budapest, 1961. január 19.) Pályája. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1979-ben. Érettségi után szakmunkástanuló lett. Szebényi László műbútorasztalos mester mellett tanult és tett szakmunkásvizsgát 1981. július 1-jén. Ekkor felvételizett a Budapesti Tanítóképző Főiskolára; szülei egyébként tanárok voltak. A múzeumba való belépése előtt, 1979-ben a Budapesti Posta Igazgatóság forgalmi ügyintézője volt, később a Hámán Kató Általános Iskola nevelője. 1982-ben került az MKVM-be mint segédrestaurátor, Sumicz Lajos helyére. 1983-ban elvégezte az alapfokú restaurátor tanfolyamot, később a múzeum általános restaurátora lett. Munkáját közvetlenül Gundel Imre irányítása alatt végezte. Részt vett a múzeum általános restaurálási és műtárgyvédelmi munkálataiban, a kiállítások előkészítésében és kivitelezésében. Jelenleg az Iparművészeti Múzeum főrestaurátora. Szakterülete a fa- és bútorrestaurálás. MKVM szolgálati ideje: 1982. október 11-től segédrestaurátor, majd restaurátor kilépéséig, 1990-ig. ■ Széles Kálmán restaurátor (sz. Csombord, ma Ciumbrud, Románia, 1955. december 29.) Pályája. Nagyváradon járt iskolába, ahol 1974-ben érettségizett a 4. számú Történelem és Filológiai Líceumban. Gyakorlati tudását otthonról hozta magával. Édesapja, idősebb Széles Kálmán (1930-1990) művész tanár, faszobrász és múzeumi restaurátor volt Nagyváradon. Nagyapja, idősebb Széles Kálmán (1904-1962) műbútor-Sumicz Lajos 168
