Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)

Velle-Varga Orsolya: Korona tér 1., A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új otthona

A Dugovics Titusz tér 13. számú épület az 1970-es évek végén

Az 1901-es átépítés után nem történt jelentősebb beavatkozás az épület szerkezetébe vagy küllemébe, egészen a már említett 1980- as évekbeli felújításig. Mindössze egyetlen történet ismert, amely az emberek és épületek együttéléséről tanúskodik. Gráf Károly11 elbeszéléséből tudjuk, hogy azt az ajtót, amelyen ma a Krúdy lakóhelyeit bemutató állandó kiállításra juthatunk be, maga Krúdy Gyula vágatta, hogy késői és rendszertelen hazaérkezéseivel ne zavarja a családját.

A Dugovics Titusz tér 17. számú épület

Az egykori 17. számú ház a Kiskorona utca és a Korona tér sarkán római erődítményfalra épült. Ezt szintén az 1970-es évek első felében folytatott régészeti ásatások tárták fel. Az ásatás eredményeként tudjuk azt is, hogy a fal

11 Gráf Károly közlése, aki 1977-ben már több mint

ötven éve lakott ott.

és a pince nem tartalmaz a római kor és a 18. század közötti elemeket.

Az 1700-as évek térképei alapján úgy tűnik, hogy először a mai Kiskorona utca felőli szárny épült meg, a hozzá L alakban csatlakozó, haránt irányú udvari szárny pedig a 18. század vége felé. Később épülhetett meg a másik oldali udvari szárny és a Korona tér felőli főhomlokzat, feltehetően az 1840-es években. Az 1838-as árvízi térképen még nincs feltüntetve, de az 1858-1861-es Varásdy-térképen már nagyjából mai formáját mutatja, kiegészülve a kertben egy különálló haránt szárnnyal.

Az állami adóösszeírások alapján a legkorábbi ismert tulajdonos Jacob Planck volt 1776-ban.12 1789-ben már feltehetően a rokonai és leszármazottai szerepelnek Georg Planck néven, egészen 1880-ig. Az új tulajdonos az 1881 és 1882 közötti bejegyzés szerint

12 Budapest Főváros Levéltára. V.L.j. Állami adóösszeírások, 1. kötet, 180. telekszám, 1776-1777.

35