Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: A Magyar Vendéglátóipari Múzeum első évei
amelyet gazdag illusztrációs anyaggal, rajzokkal, receptkönyvekkel egészítettünk ki. Végül a negyedik terem az úgynevezett magyar csárdarészlet volt, eredeti kármentővel, a falakon a „pusztai vendégházak”, a csárdák történetével. A kiállítás tárgyi anyagának nagyobb hányada a múzeum újonnan gyújtott, vásárolt darabjaiból származott. A válogatás egyik fontos szempontja volt a különleges vagy a köznapi látogatók számára ismeretlen eszközök bemutatása. Például kiállítottuk a rákszervírozó eszközöket, krampampulis, knickebein poharakat, stb. A 19. század előtti korszakok illusztrálásához természetesen igénybe kellett venni a történeti múzeumok és levéltárak, az Országos Széchényi Könyvtár segítségét. Ezektől származott a rengeteg dokumentum, okirat, térkép, könyv, metszet stb. kiállításon megjelenő másolata is. Összességében az MVM első kiállítása - címének megfelelően - szemelvényeket kívánt bemutatni a hazai vendéglátás múltjából. A feliratok hosszúsága miatt azonban olyan szöveggyűjtemény lett, amely bőséges magyarázatokkal vezette végig a látogatót a történeten. Az alkotók ambícióját tükrözte, hogy minél többet és érdekesebbet közöljön egy szakma történetéről. Ez a megvalósítási mód talán mai szemmel is elfogadható és becsülhető, hiszen egy újonnan nyíló múzeum munkatársainak ambícióját tükrözte. Az első évi látogatottság tízezer fő körül mozgott, ami a várbeli kínálat mellett és a korabeli adatok ismeretében is egészen kiemelkedőnek tekinthető. Számomra a történet két és fél év után ért véget, amikor egy hétfői reggelen az akkori igazgató (Borza Tibor) átnyújtotta a szakminisztériummal is közölt felmondó levelemet, amelyet a kezdő csapatból utolsóként kaptam meg. Természetesen fellebbeztem, mögöttem az összes maradó munkatárs írásbeli kiállásával. A munkaügyi bíróság visszahelyezett a múzeumba, de egyértelmű volt, hogy a továbbiakban az intézményben való maradásom nem lesz tartós. 1969 januárjától a Közlekedési Múzeumba kerültem. Utolsó szakmai A szerző az első irodájában kapcsolatom a múzeummal egy kis történeti összefoglaló volt az utasellátás történetéről, amely azonban már új munkahelyem támogatásával jelent meg. Tény, hogy a múzeum megalapításában nagy szerepet játszott a vendéglátóiparban dolgozók szakmai elhivatottsága, a háború előtti nemzedék által őrzött hagyományok továbbadásának szándéka, valamint - nagyon korszerűen - az összes alapító nyilatkozatban megjelenő törekvés arra, hogy az ifjú generációt munkája megbecsülésére és hivatása szeretetére tanítsák. A törzsanyagot összegyűjtő, az első állandó kiállítást megrendező, az alapítást ténylegesen megvalósító muzeológusok szakmai felkészültsége és áldozatos munkája nélkül a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum létrehozása azonban nem lett volna sikertörténet. Nevük eddig minden későbbi hivatalos történetből, megemlékezésből kimaradt. 18 Csárda enteriőr