Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Török Róbert: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egykori dolgozóinak adattára
Később az ebből létrejött ELTE-BTK-n diplomázott muzeológia-néprajz szakon 1951-ben. Ugyanitt doktorált 1969-ben Dóri kerámia című értekezésével. 1951-től a győri Xantus János Múzeum segédmuzeológusaként dolgozott, később a sárospataki Rákóczi Múzeum megbízott vezetője volt. 1954-1967 között a Sztálinvárosi Állami Múzeumban (a mai Intercisa Múzeumban) muzeológus. 1967-1975 között a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum vendéglátóipari gyűjteményében dolgozott, számos kiállítást rendezett. Több időszaki tárlat fűződik a nevéhez. Etnográfusként nagy szakértelemmel gondozta a vendéglátóipari tárgyi gyűjteményt. A korábban országosan begyűjtött tárgyakat leltározta és beazonosította. Számos, ekkor még fellelhető egykori vendéglős, illetve az idegenforgalomhoz vagy szállodákhoz köthető tárgyat, tárgycsoportot és bútort gyűjtött be. 1976. január l-től 1984-ig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tudományos főmunkatársa volt. 1984-től 1995-ig ismét a dunaújvárosi Intercisa Múzeumban dolgozott. Néprajzi kutatásai és gyűjtései Dunapentele történetét ölelik fel. Gyűjtéseit az Intercisa Múzeum mellett a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a budapesti Néprajzi Múzeum adattárai őrzik. Tanulmányainak többsége ai Alba Regia múzeumi évkönyvben jelent meg. Tárgygyűjtéseivel jelentősen fejlesztette az Intercisa Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményét. Tudományos munkássága is jelentős, sok gasztronómiatörténeti és néprajzi tanulmány szerzője. MKVM szolgálati ideje: 1967. január l-től 1975. december 31-ig, áthelyezéssel. Kitüntetése: Pro Cultura Intercisae, 1998. Cundel Imre ■ Gundet Imre csoportvezető, főmuzeológus, gasztronómus (Budapest, 1927. június 6. - Budapest, 1993. július 26.) A Gundel család tagja. Édesapja Gundel Károly (1883-1956), a neves vendéglős, gasztronómiai író, a Gundel étterem vezetője, édesanyja Blasutigh Margit volt. Pályája. Szakmáját, hozzáértését otthonról hozta, a városligeti Gundel étteremben nőtt fel. Elvégezte a Vendéglátóipari Főiskolát. Az 1949-es államosítás előtt, 1947-től 1951-ig vak édesapja mellett a Gundel étterem vezetője volt. Az éttermet államosították, később a családot kitelepítették. Miután visszatért, 1951-1954 között rövid ideig a Hengermalom Vállalat munkatársa volt. Ezt követően visszatért a Gundel étterembe, amely immár a Vendéglátóipari Vállalat részeként működött. Itt 1955 és 1961 között ismét aktív szerepet vállalt. 1961-1962-ben a Royal Nagyszállodában dolgozott. Innen átkerült a Vendéglátóipari Tröszthöz (1962-1967), majd az Észak-Pesti Vendéglátóipari Vállalat munkatársaként folytatta (1967-1969). A múzeum egyik legjelentősebb alkotó munkatársa volt. Három évvel az alapítás után érkezett az intézménybe, de nagy szorgalommal, precizitással és igyekezettel több ezer tárgyat, dokumentumot gyűjtött össze és dolgozott fel tudományosan. Neki köszönhetjük a vendéglátóipari adattár kialakítását, begyűjtését és szakmai feltárását, ő alakította ki a múzeum fényképgyűjteményének azóta is használt rendszerét, szakrendjét. Ö készítette el a vendéglátóipari egységek üzletkataszterét, amely a mai napig páratlan forrásbázis. Azóta is vezetjük, használjuk, olykor pontosítjuk. Precizitásáról és humoráról a régi kollégák legendákat meséltek. Bár a szocializmusban családja miatt sosem lehetett igazi vezető, a múzeum vendéglátóipari részlegének örökös csoportvezetője maradt. Draveczky Balázs mellett a vendéglátás-történet legavatottabb szakértőjévé vált. Jelentős szakmai kapcsolatokkal rendelkezett a vendéglátás és az idegenforgalom területén. Nem csak a múltat, hanem az akkori jelenkort is gyűjtötte. Szakértőként számos alkalommal vett részt az egy-162
