Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Török Róbert: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egykori dolgozóinak adattára
MUZEOLÓGUS MUNKATÁRSAK VENDÉGLÁTÓIPARI CSOPORT ■ Kóczián Andrásné dr. Szentpéteri Erzsébet muzeológus (sz. Budapest, 1941. április 27.) Pályája. A budapesti Kaffka Margit Gimnáziumba járt 1955 és 1959 között. Ezt követően az ELTE-BTK néprajz-történelem szakát végezte el 1959-1964 között. Később az MLEE szociológiai szakára járt, majd közigazgatási szakvizsgát tett. Pályája során számos nemzetközi tanulmányúton vett részt az Egyesült Államokban és Európa különböző területein. 1976-ban doktorált a közúti közlekedés története témakörben. Muzeológusi pályafutását a Legújabbkori Történeti Múzeumban kezdte, ahol 1964 és 1966 között dolgozott. Később általános és középiskolai tanár volt a VII. kerületben és Kispesten. Ezt követően került az akkor alapított Magyar Vendéglátóipari Múzeumba, amelynek alapító tagja, egyik első muzeológusa, az első vendéglátás-történeti állandó kiállítás rendezője (Szemelvények a magyarországi vendéglátás történetéből). A múzeum első három évében jelentős számú tárgyat gyűjtött be és vett nyilvántartásba. Országos és helyi gyűjtéseket szervezett, aktívan közreműködött az első műemléki védéseknél. 1969-ig dolgozott a múzeumban. Távozása nem szakmai, hanem személyi okok miatt következett be. Ezt követően a Magyar Közlekedési Múzeumban helyezkedett el, ahol nyilvántartási csoportvezető volt. 1969-1998 között a Géperő nélküli gyűjtemény vezetője, 1982-től a Tárgyi Gyűjteményi Tudományos Osztály vezetője, 1985-től a Muzeológiai Osztály osztályvezetője, 1986-tól a múzeum tudományos főigazgató-helyettese. Nevéhez kötődik a Parádi Kocsimúzeum létrehozása. A közúti közlekedés, géperő nélküli járművek, fogatolt járművek nemzetközileg elismert kutatója. Az 1980-as évek közepétől létesített filiálék tudományos előkészítése, átadása szintén a nevéhez köthető: a Paksi Vasúti Múzeum, a Repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállítás, a Közlekedési Múzeum új szárnyának megnyitása, állandó kiállítások és a százéves centenáriumi kiállítás rendezése. A múzeum legsikeresebb nemzetközi vándorkiállításainak rendezője volt. 1998 és 2004 között a Nemzeti Kulturális Örökség Kóczián Andrásné dr. Szentpéteri Erzsébet Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztályának vezetője. 2004-től az Országos Műszaki Múzeum főigazgatója, majd 2007-től miniszteri megbízással a Közlekedési Múzeum vezetője. 2007- től kinevezett főigazgató volt ugyanitt. Nemzetközi szakmai szervezetekben évtizedekig viselt vezetői tisztségeket, elnöke volt a Magyar ICOM Bizottságnak is. 2008-ban az országos múzeumok integrációjának felelős koordinátora volt. 2009-től az egyesült intézmény, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója nyugdíjazásáig. Nevéhez köthető az Országos Műszaki Múzeumban 2006-ban létrehozott Tanulmánytár megnyitása, az Öntödei Múzeum teljes rekonstrukciója, az Újmassai Őskohó Kohászati Múzeum műemléki felújítása. Ma is aktív muzeológus, részt vesz az új Közlekedési Múzeum létrehozásában, továbbá az MKVM lelkes támogatója. Jelen kötetünkben muzeológusi munkájának első éveiről írt visszaemlékezést MKVM szolgálati ideje: 1966. január 1-től 1969-ig, felmondással. Kitüntetései: Móra Ferenc-díj; Széchényi Ferenc-díj 2007; A közlekedésért kitüntetés 1998. ■ Szepessy Géza történészmuzeológus, restaurátor (Budapest, 1924. október 2. - Budapest, 1993. december 6.) Pályája. Szepessy Géza nagyapja, Szepessy Frigyes alapította a 19. században az első magyar Hentesárugyárat az akkori IX. kerületi Ranodler utcában. A „Szepesi virsli" Európa-szerte ismert volt, de a gyár az első világháború alatt tönkrement. Később a Baross kávéházat, majd az Equatort vásárolta meg. Szepessy Géza a Magyar Vendéglátóipari Múzeum alapítása után itt dolgozó első muzeológusok egyike volt. Nevéhez fűződik a múzeum első vendéglátós állandó és időszaki kiállí-160
