Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Németh Szandra: Szocialista magánüdülők
Hétvégi házak, nyaralók családi archív felvételekről, a Fortepan gyűjteményéből laszolni. Az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy leegyszerűsített módon, mindöszsze néhány mutatót elemezve megvizsgáljam a nyaralótulajdonosokat. Az országos összeírások, illetve „mintacsoportos” felvételek és interjúk alapján vizsgálom, mely településekről származtak a tulajdonosok, milyen lehetett az anyagi helyzetük, mi volt a foglalkozásuk, milyen volt a családi állapotuk, egyáltalán mennyi idősen vettek vagy építettek nyaralót. A társadalomtörténeti kutatásokban azt a legnehezebb megfogni, hogy egy-egy jelenség milyen társadalmi csoporthoz kötődik. Lakhely szerint A nyaralótulajdonosok szociológiai jellemzőit tekintve számtalan metaadatot lehet vizsgálni — az egyik az állandó lakhely. A téma szempontjából kiemelten fontosnak tartom annak tisztázását, hogy a nyaralótulajdonosok hol éltek, városokban vagy falvakban, illetve milyen távolságot voltak hajlandók megtenni állandó lakhelyük és második lakásuk között. A KSH 1982-ben közölt adatokat a nyaralótulajdonosok foglalkozására, jövedelmére, lakóhelyére nézve. A 100 háztartásra jutó fürdőszoba, korszerű fűtés és telefon, valamint 100 háztartásra jutó gépkocsi, nyaraló és üdülőtelek mutatószámát vizsgálták, azonban nem elkülönítve, hanem csoportosan, így a nyaraló-, illetve üdülőtelek-tulajdonosok adatai együtt jelentek meg többek között a gépkocsi-tulajdonosokéval8 - habár a hetvenes évektől kétségtelenül van átfedés az előbbi csoportok között. Gépkocsi-, nyaraló-, telefon- és üdülőtelek-tulaj dón a legnagyobb számban a Budapesten lakók körében fordult elő, legkevesebb tulajdonos pedig a községekben volt. A felmérés alapján a nyaraló- és üdülőtelek-tulajdon urbanizációs jelleggel bírt. Ezt erősíti meg a KSH 1984. évi mikrocenzus felmérése is, amelyből kiderül, hogy az üdülőingatlanok mintegy fele budapesti lakosoké. A Budapesten, illetve más városokban lakók birtokában van az üdülőingatlanok több mint 90 százaléka. A községekben lakók üdülőingatíanainak hányada ugyanakkor a 9 százalékot sem éri el. Kiemelkedően magas a Somogy megyei lakosok megyén belüli üdülőegységeinek aránya (97%), és jelentős még ilyen vonatkozásban a borsodi (84%), a veszprémi (75%) és a Heves megyei (67%) hányad is. A budapestiek üdülőegységeinek 57 százaléka Pest megyében, 14 százaléka Veszprém megyében, 13 százaléka Somogy megyében van. A tulajdonos lakóhelyétől eltérő településen fekvő összes üdülőegység egyharmada Pest megyében, egyötöde Somogybán, 14 százaléka Veszprémben található. Tehát a mikrocenzus alapján a városi lakosság választ szabadideje eltöltésére viszonylag közeli településeket hétvégi ház, illetve nyaraló építése vagy vásárlása céljából. 8 Életkörülmények, lakásviszonyok: az 1978. évi életmód-életkörülmények felvétel alapján. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1982. 117
