Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Slay Noémi: Tarján Vili asztalánál, avagy mit mesél egy vendégkönyv?
nyert. Persze az összekártyázott summa sem lett elég. Társakat keresett maga mellé: egy régi jó barát, annak egy barátja és egy jeles vendéglátós üzletasszony, Herskovits Olga, hősünk későbbi felesége adták össze a hiányzó milliókat.1920. október 8-án egy tisztasági festés és némi átalakítás után újranyit a legendás kávéház. A „Mélyvízből” a félemeletre száműzettek a biliárdasztalok, a helyükre elegáns éttermi berendezés került. Innentől a vacsorázok bámulása lesz a földszinten kóválygó csórók egyik kedves időtöltése. De ők is maradhatnak, és a kedvükért szerepel az étlapon nem csak fogolypecsenye, de húszfilléres sült krumpli is: Tarján soha nem feledkezik meg saját bohém ifjúkoráról, és mindig segíteni fog a pénztelen újságírókon, színészeken, artistákon és más városi szegénylegényeken. 1927-ben jelentős renoválásra és újabb átalakításokra is sor kerül. A Newyork rég látott, megnyitáskori fényében tündököl. Sőt! „Nem renoválták. Megnagyobbították. Az étterem hosszabb lett. Kimélyült. Az »új« helyiségek ugyanabban a stílusban épültek, mint a régi. A művészi reliefek, oszlopok tökéletes hűséggel elevenedtek meg újra...” - ünnepel a korabeli tudósító.4 A kibővített kávéházban 1100 férőhely volt, a megnyitón zsúfolásig megtelt. A házaspár más budapesti üzleteket is nyitott vagy újranyitott: 1925-ben Tarján kibérli a Margitszigeti Nagyszálló éttermét és mellette a Felső Vendéglőt, majd 1926-ban az északi szigetcsúcsnál egy roskatag „kurszalont” amelyet átépít, és Párisién Grill néven tesz a felső tízezer kedvenc éjszakai szórakozóhelyévé. Innen pár év múlva kitúrja egy nagy hatalmú szállodás, ezért 1934-ben bérbe veszi és ugyanilyen sikerre viszi a budai Lukács fürdő vendéglőjét, amelyet bárral bővít. Világnagyságokat hoz Budapestre. Egyik-másik bukásának az is oka lesz, hogy a magyar közönség nem ismeri, nem méltányolja eléggé a nemzetközi sztárt, miközben a gázsiját Tarján kénytelen kifizetni. Több saját felfede-4 Pesti Napló. 1927. október 8., 23. New-York Café-Restaurant, Budapest Reklám képes levelezőlap, 1930-as évek zettje is van - közülük Brodszky Miklós a leghíresebb, akit a Nagymező utcai Szenesláda mulató zongorája mellől visz át a Newyorkba, hogy onnét majd Hollywoodig és a világhírig vezessen az útja. A körúti palota új tulajdonosa, az Adria biztosítótársaság az egekbe emeli a kávéház bérleti díját. 1937-re a Newyork minden erőfeszítés dacára tönkremegy, annyira, hogy vele úszik az Istenhegyi úti villa is. „Monoklimat a szemembe csapva, egyetlen vagyontárgyammal, félszemüvegemmel kisiettem a New-York kávéházból” - meséli Tarján emlékiratában.5 Ekkor már csak tíz év van hátra az életéből. Kettő a talpra állással telik, majd 1939- től egyre sűrűsödnek a viharfelhők, bujkálni, menekülni, túlélni kell. A legnehezebb időkről szól utolsó könyve, a Bedeszkázott riporter, 5 Tarján Vilmos: (t. v.)-től a Tar jártig. Pápai Nyomda. Budapest, 1937. 196. 106
