Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Szoleczky Emese: Kis falu és tanítója a Nagy Háborúban
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK va a különböző későbbi rendeleteket, amelyek révén a hadsereg javát nézve üstöktől, csövektől, kilincsektől, háztartási tárgyaktól, csővezetékektől kellett a későbbiekben megválniuk. A kötött családi ünnepek - születés- és névnapok, házassági évfordulók - társadalmi elvárásként egy-egy jótékony célú adakozási alkalmat jelentettek üdvözletek megváltása címén.32 Noha a megélhetés egyre nehezebbé, ennek következtében a hátországi háborús feladatvállalás egyre összetettebbé és megterhelőbbé vált, a megnövekedett terhek ellenére a tanítóság körében gyakoriak voltak az egyéni kezdeményezések. Ilyennek tekinthető Köbölkúton március végén egy rendezvény, amely minden szempontból a közösség épülését szolgálta. Nem hiányozhattak belőle a hagyományos nemzeti fohászok, a hazafias Petőfi-versek, karénekek, de új elemként a Nagy Háború alatt keletkezett müvek is bekerültek a műsorba, amelynek gerincét egy a hátországiak feladatait részletező felszólalás képezte. „Háborús délután. Köbölkúton f. hó 25-én a háborúban elesett tanítók árváinak javára az ottani igazgató-tanító jótékonycélu előadást rendezett az alábbi 10 számból álló műsorral: 1. Hymnus. Előadja a tanulók énekkara. 2. Szózat. Szavalja Vas Károly VI. o. tanuló. 3. Csatadal. Szövegét irta Suchter István cs. és kir. főhadnagy, zenéjét irta ifj. Büchner Antal, az esztergomi bazilika karnagya.33 Előadja a tanulók énekkara három hangban. 4. A háború és a mi kötelességeink. Irta és felolvassa Stampay János igazg. tanító. 5. Boldog Asszony Anyánk. A 18-ik századból. Zenéje: Bogisich Mihály c. püspöktől. Három hangban előadja az énekkar. 6. Imádság. Elmondja Barta Margit VI. o. tanuló. 7. Egy gondolat bánt engemet. Petőfi Sándortól. Szavalja Kovács József VI. o. tanuló. 8. Klapka induló, énekli a kar. 9. Nemzeti lobogó. Szavalja Berényi Mariska és nyomban énekli a kar. 10. Zárszó. A közönség mintha csak megérezte volna, hogy itt együtt kell lennie, valóságos ostrom alá fogták az iskola nagy termét, úgy hogy az előadást még vagy kétszer meg kell ismételni. A kitűzött 20 filléres belépti-dijak mellett is közel 110 kor. folyt be. A délután legfőbb célja volt, hogy az igazgató-tanitó megismertesse a közönséggel a sok mindenféle rendeletet és intézkedést, amelyeknek sikeres végrehajtása és kivitelétől függ háborúnk sorsa. [...] »A háború és a mi kötelességeink« címen tartott felolvasása mély hatásokat váltott ki. [...] 32 Ekkoriban nem illett magáncéllal ünnepelni, feleslegesen terhelni üdvözletekkel a postát, amikor mások szűkölködtek. „Újévi üdvözletek megváltása címén a párkányi kisegítő katona kórház céljaira befolyt összegek: [...] Nána község 50 K, Mozi tulajdonosok 50 K, Muzsla község 44 K, [...] Kudora János és a bényi templomalap 30-30 K, [...] a Párkányi Hitelszövetkezet, a kéméndi szent Antal-persely [...] 20-20 K, [...] Búcs község 12-20 K, Köbölkút község, Párkányi Takarékpénztár, Pelczer Lipót, Kéménd [...] 10-10 K.” Esztergom és Vidéke, 1915. január 6.2. szám, 3-4. 33 A Csatadal kottás képeslap formájában is megjelent, az Egri Nyomda rt. kiadásában. Zempléni Múzeum, Szerencs (0053367) - http://postcards.hungaricana.hu/hu/160972 (a letöltés időpontja: 2015. június 9.).
