Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Szoleczky Emese: Kis falu és tanítója a Nagy Háborúban
SZOLECZKY EMESE: KIS FALU ÉS TANÍTÓJA A NAGY HÁBORÚBAN A világháború a magyar települések lakóit igen különböző módon érintette. A főváros, a laktanyával és így „házi” katonasággal rendelkező regionális központok, megyei jogú városok mellett erejéhez mérten a kisebb települések lakossága is kivette részét a háborús erőfeszítésekből, megtapasztalta annak hatásait. Teljesen más szinten és módon tudtak bekapcsolódni ezekbe a vállalásokba a falvak, községek, amelyek szociális összetétele, elhelyezkedése és motiváltsága nagyon eltérő lehetett. Az utóbbi évtizedben a tudományos kutatások terén igencsak feltámadt az érdeklődés a mikroközösségi emlékezet iránt. Ezeknek az 1914-1918 közötti hátországi történésekben, folyamatokban játszott szerepe azonban sokszor csak újsághírek, szórványadatok, családi emlékek alapján rekonstruálható,1 felhasználva a helyi, az országos, a birodalmon vagy akár Közép-Európán belüli sajátosságokat, hasonlóságokat. Jelen tanulmányban egy felvidéki falu mindennapjaiban követhetjük nyomon a háború okozta változásokat. Köbölkút (Gbelce) Párkánytól 19 kilométerre északnyugatra fekszik. A trianoni békediktátumig Esztergom vármegye párkányi járásához tartozott, ma Szlovákiában a nyitrai kerület, azon belül az érsekújvári járás része. Az 1910-es népszámlálás szerint 2021, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Még ma, száz évvel később is a lakosság körülbelül 70 százaléka magyar anyanyelvű. A településre vonatkozóan nem maradt fenn egyéni krónika vagy visszaemlékezés a világháború eseményeiről, sőt az elmúlt száz esztendő történelmi viharaiban a magánkézben maradt családi emlékek, dokumentumok, fényképek is nagyrészt feledésbe merültek, meg- 1 1 A kutatás változó irányát jól jelzik például a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékén megrendezett „A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására” című konferencia (Szeged, 2015. november 26-27.) következő előadásai: Molnár Tibor: A magyarkanizsai Nagy Háborús hadikórház működése és az 1914-1918 között keletkezett katonai temetőparcella története; Orbán Imre Mihály: „A háború után sok munka vár ránk.” Egy Torontál vármegyei község helyzete az I. világháború alatt, ahogy a plébános látta; Marinka Melinda: Nagykállói emlékmozaikok az első világháború hatásáról; Fodor Péter: Csongrád az első világháborúban; Horváth István: A hosszúhetényi plébánia élete az I. világháborúban; Kovács Kálmán Árpád: Hódmezővásárhely reformátusai és a Nagy Háború; Miklós Péter: Izsáki hétköznapok a Nagy Háború idején.
