Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Hajdu Tibor: Mi maradt a háborús lelkesedésből, mire a falevelek lehullottak?

HAJDÚ TIBOR: MI MARADT A HÁBORÚS LELKESEDÉSBŐL, MIRE A FALEVELEK LEHULLOTTAK?

Az első világháborúval foglalkozó munkáknak sokáig obiigát megállapítása volt a szarajevói gyilkosság, illetve a hadüzenet utáni első napok általános lelkesedése. A Horthy-korszak reprezentatív történeti összefoglalása, a „Hóman-Szekfű” szerint „az állami diszciplína az atomizált tömegeket a nemzet és az ország fenntartására gigantikus szervezetbe fogta össze. Mintha valami természeti erő hirtelen kikristályosodási folyamattal egyetlen szilárd tömbbé olvasztotta volna a nemzetet, s vele az ország nem magyar lakosságát. A kapcsolóerők a háború folyamán lassan meglazultak” - főleg Tisza lemondása után.1

Vagy, hogy egy másik, a maga idejében ugyancsak elterjedt és más felfogású munka, az Asztalos-Pethő-féle összefoglalás kevésbé óvatos megállapítását idézzem: „a magyar közönség pártkülönbség nélkül sorakozott kormánya mögé”, sőt a magyarországi románok is „rendületlenül kitartanak a Habsburg és a magyar szent korona hűségében”.1 2 (Az utóbbi tétel alapja Vajda-Voevod Sándor képviselőházi felszólalása.)

A Kádár-korszak reprezentatív összefoglalása, a tízkötetesre tervezett Magyarország története valamivel jobban differenciálja ugyan az egyes társadalmi osztályok és nemzetek állásfoglalását, de elköveti azt a módszertani hibát, hogy a nyilvános fellépések bemutatásával ugyancsak egységes, háborúpárti hangulatot mutat be, ez alól csak a szerb lakosságot véve ki.3 A hivatkozott képviselőházi felszólalások, a cenzúrázott hírlapok és az utca képe valóban ezt mutathatták, de a történetírónak figyelemmel kellene lennie a hivatalos nyomásra és propagandára, mindenekelőtt pedig az elhallgattatott más nézetekre is. Érdemes megszívlelni Babits Mihály idevágó, egykorú figyelmeztetését:

„(kicsi marad aki ma hajlik! csöndnél a tűnt hang nyoma némább!):

1 Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. V. kötet, írta Szekfű Gyula. Budapest, 1943. 603.

2 Asztalos Miklós-Pethő Sándor: A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig. Budapest, 1933. 506.

3 Hanák Péter (főszerk.): Magyarország története 1890-1918. Budapest, 1978. 1099.