Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Füreder Balázs - Irimiás Anna: Ételek, ételsorok a fronton és a hátország éttermeiben. Avagy mi került a magyar katonák és civilek tányérjára a Nagy Háború korszakában

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK „Hofmann cs. és kir. altábornagy hadcsoportja; Előretolt betonozott fedezék” (alul). A hátoldalán pedig az ételsor következik: „Erőleves csészében, ajókás fánkocskákkal; Dunai halszelet Zingara-módra; Roston sült borjúborda salá­tával; Vaniliás fagyalék csokoládés gesztenyével; Gyümölcs, Sajt; 1918. B. u. é. k.”56 - amit a hotel nyomtatott rá. (2. kép) Azt gondolhatnánk, hogy a háború utolsó évében a vendéglősök számá­ra szinte lehetetlen volt a nyersanyagok, főleg a jó minőségű nyersanyagok beszerzése. Ez minden valószínűség szerint tényleg így is lehetett, azonban a megmaradt étlapok, még inkább a menülapok tanúsága szerint akadtak kivételek.57 Az előzőek után nem meglepő, hogy a Grand Hotel Hungáriában 1918. február 12-én (kedden) este a magyar-német étlapról a kockatésztával kínált erőleves után az éhes vendégek libamájpástétomot kérhettek, bevert tojást Bercy-módra, illetve lazacpisztrángot molnárné módra. A számos készétel közül választhattak akár párolt báránycombot karottával, füstölt karajt sava­nyú káposztával vagy borjúmirigy-becsináltat gombamártással. Talán csak az édességeknél tűnhetett fel, hogy évek óta tart a háború, mivel a „Linzi-sze­lethez” odaírták, hogy „tésztajegy nélkül” kapható.58 Dökker Ferencz szállodájának kézzel írt magyar-német nyelvű étlapján (1918. június 2., vasárnap) egyből szemet szúr egy felirat. A régi, nyomtatott étlap tetejére odaírták, hogy „Kenyér és tészta csak jegy elleniében] kapható”! A kínált fogásokat végignézve azt gondolhatnánk, hogy itt tényleg, kivétel nél­kül csak szerényebb ételek közül választhattak a vendégek (árpakásaleves 70 korona, zöldborsóleves 120 korona, káposzta feltéttel 360 korona). Az első né­hány fogás után azonban kiderül, hogy nem így állt a dolog: az étlap második sorában már szerepel fogas roston 1000 koronáért, ponty sütve 900 koronáért, negyed liba eleje 2200 koronáért, hátulja 2400 koronáért, őzgerinc ízzel 1200 koronáért. Az étlap hátoldalán található régi borlap jelzi, hogy a szálloda étter­me valamikor jobb időket is megélt. A borlap árakat ugyan nem tartalmaz, de a főbb kategóriákból (fehér asztali borok, vörös asztali borok, fehér pecsenye­borok, vörös pecsenyeborok, csemegeborok, rajnai borok, osztrák fehérborok, bordeaux-i fehérborok, bordeaux-i vörösborok, magyar pezsgők, német pezs­gők, francia pezsgők) nyilvánvaló a hely vendégek iránti igényessége.59 56 MKVM DA 1978.14. 57 Az elit étkezési szokásait valószínűleg sehol nem befolyásolta az elhúzódó háború. Például a londoni polgármester 1918. november 9-i díszvacsoráján a következő ételsort szolgálták fel: teknőcleves, nyelvhalfilé, ürüszelet, dupla hátszín, serpenyős fácán, füstölt marhanyelv, oroszkrémtorta és habcsók. Király Zsolt: Hadigazdaság az első világháborúban. Kézirat. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2015.17. 58 MKVM DA 1974.1041.1. 59 MKVM DA 1970.728.

Next

/
Oldalképek
Tartalom