Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Tamás Ágnes: Háborús hétköznapok a Borsszem Jankó rajzainak tükrében. A Brosszem Jankó életképei
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK méreteket fog ölteni, hogy majd „a villamoson is jegyet követelnek az embertől”. Egy másik humoros-ironikus karikatúrán megjelentek a különböző élelmiszereket elosztó központok: a dohányközpontban hárman dohányoznak, és sűrű füst gomolyog körülöttük, a tejközpontot és a zsírközpontot egy-egy teltebb hölgy személyesíti meg, a burgonyaközpont dolgozói az utcai árustól lopják a krumplit, a humorközpontban egy újság szerkesztői búslakodnak, a szénközpont pedig zárva van.40 A szénhiány már 1915-ben élclapi témává vált, amikor a Küzdelem a szénért című grafikán csinos ruhába öltözött nőt látunk szenesen, aki a kocsijára pakolt fűtőanyaggal elégedetten elhajtat. 1917-ben már inkább a türelmetlenség a jellemző, mert a lakók hideg szobákban dideregnek, és egyáltalán nem tudnak fűteni. A nélkülözést szemlélteti Az ácsorgó család című alkotás is, amelyen az emberek sorban állnak, hogy élelmiszerhez jussanak. A családi munkamegosztás szemtanúi lehetünk: az apa a fronton szolgál, a családtagok pedig különböző boltok előtt várnak lisztre, zsírra, dohányra, tejre és vajra. Az árdrágítók tevékenysége 1915-től, a szénhiány 1916-tól vált igen súlyossá, a jegyrendszert azonban korábban bevezették, mint azt az élclap tematizálni kezdte. 1915 áprilisától — a rossz gabonatermés következtében - bevezették a lisztjegyet. A túl sokféle elosztóközpont ábrázolása sem véletlen: 1918-ban már huszonhat bizottság és harminchat különböző központ irányította a hadiszállításokat, a nyersanyagok begyűjtését és elosztását.41A lakosságot rekvirálás is sújtotta, illetve áldozniuk kellett az állami forrásokból fedezhetetlenül magas háborús kiadásokra hadikölcsön formájában, amiről azt propagálta a Borsszem Jankó, hogy ugyanolyan hazafias cselekedet, mint a fronton szolgálni. Különböző termékeket - hízót, tehenet, libákat, csirkét vagy tojást - adtak el a falusiak a képek tanúsága szerint, és bevételeikből fizették ki a kölcsönt, majd megbeszélték egymással, ki mennyit szánt a háborús kiadásokra. Hadikölcsön jegyzésére már a háború első évében sor került Magyarországon, és azt a harcok végéig összesen nyolcszor hirdették meg.42 A rekvirálások a háború második évében váltak a vicclap témájává: elvitték a hadiipar számára a gyertyatartót, az ajtókilincset, a harangot. Egy hölgy púdernak próbálta álcázni a kiváló minőségű lisztet, amelyet ugyancsak lefoglaltak tőle.43 Az utolsó téma, amelyet a rajzolók többször érintettek, hogy mikor lesz vége a harcoknak - a kezdeti háborús eufóriát követően ez vált az egyik legfontosabb kérdéssé. A Borsszem Jankó is feltette a kérdést különböző kon-40 1917. február 18. 8., 1917. február 18. 5., 1917. április 22. 5. 41 1915. augusztus 29. 9., 1917. októberié. 11., 1917. február 11. 9., 1918. május 26.11.; Bihari Péter i. m. 368, 371, 216, 218. 42 1916. május 14. 3., 1917. május 20. 3.; Bihari Péter i. m. 225-226. 43 1915. március 7. 5., 1915. október 3.3., 1915. október 24.11.
