Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Kincses Katalin Mária: Levéltáros a fronton és a hátországban. Házi Jenő emlékei az első világháborúról
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK A történeti kutatás számára sok vonatkozása miatt nagyon jól hasznosítható, a széles olvasóközönség számára pedig élvezetes stílusa miatt szórakoztató, egyben nagyon tartalmas olvasmányként szolgálhat. A források végigkövetik a háborús esztendőket. Megszületésük a fiatal levéltáros, történész életében éppen a pályakezdés, az életre szóló tudományos elkötelezettség és társadalmi-politikai fogékonyság kialakulásának éveire esik. A leírtak több síkon láttatják egy korabeli szemtanú háborús élményeit a frontokon és a hátországban, továbbá a sebesülések, szabadságolások, majd a frontszolgálat után a hadtáphoz, végül a hadigazdálkodás területére vezényelt bölcsész-fiatalember szemén keresztül rendkívül fontos mentalitás-, művelődés-, tudomány- és társadalomtörténeti folyamatokat, gazdaságtörténeti jelenségeket, eseményeket örökítenek meg a Monarchia és Magyarország világháborús életéről. A naplók elsőrangú forrásai a 94. gyalogezred máig megíratlan és a 82. székely gyalogezred történetének,18 valamint az 1. bosnyák hadtápzászlóalj tevékenységének. A megörökített események alapján szinte óráról órára rekonstruálható az említett alakulatok története, szerepük a háborúban. Mindezt Házi Jenő oly módon jegyezte le, hogy a legfontosabb katonai és háborús politikai eseményeket értelmezve, ezek közé saját véleményét beiktatva a galíciai hadszíntér 1915—1916-os, majd az erdélyi, illetve kárpáti harcok 1916-1917-es eseményeit is tolmácsolja. Többek között személy szerinti jellemzést kapunk a tisztikarról, katonatársairól, részletes beszámolót az ezred hadmozdulatairól, feladatairól, csapatmozgásairól, bevetéseiről, általában mindenféle tevékenységéről, a végrehajtott feladatoktól kezdve egészen a veszteségekig. Házi Jenő kétszeri sebesülése miatt, valamint a szabadságolásoknak köszönhetően, illetve a hadigazdálkodás adta feladatai miatt a háború éveiben gyakran megfordult a magyar fővárosban; Pozsonyban, Bécsben és Prágában is járt. Ez alatt az idő alatt párhuzamosan történeti kutatásokat is végzett a bécsi Hadilevéltárban (Kriegsarchiv), doktori vizsgájára készült, levéltárosi pályáját szervezte-indította, Budapesten az Országos Levéltárban végzett kutatásokat és kurzusokat, a Nemzeti Múzeumot látogatta, valamint a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem történeti és levéltárosi kurzusain vett részt. Végül summa cum laude minősítéssel doktori vizsgát tett. Ekkor 18 A cs. és kir 82. székely gyalogezred története. 1883-1919. Az ezred tisztikarának kiadása, Budapest, 1931. Az internetről pdf-formátumban letölthető: https://www.google.hu/url?sa-t&rct=j&q-&esrc=s&source=web&cd=l&ved=OahUKEwiP_ovGkuvNAhXJvRoKHdWuBZIQFggaMAA&url=http%3A%2F%2Fmtdaportal.extra.hu%2Fbooks%2Fa_cs_es_kir_81_szekely_gyalogezred. pdf&usg=AFQjCNFr95gR7UZ0107madEMSBKGXNShAA&sig2=S7f5k4hQ02FbXvj2TN5edA&bvm=bv,126130881,d.d24&cad=rja (a letöltés időpontja: 2016. július 11.).
