Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Diószegi György Antal: Manno Miltiadesz: élsportoló, huszártiszt és művész

DIÓSZEGI GYÖRGY ANTAL: MANNO MILTIADESZ: ÉLSPORTOLÓ, HUSZÁRTISZT ES MŰVÉSZ

csillaggá változik”. Manno Miltiadesz is e gondolatok jegyében vonult be, és becsülettel kivette a részét a küzdelmekből akkor is, amikor a kard helyett a gépfegyvereké lett a döntő szó. A bátorságot nem lehetett elvitatni tőle, tőlük sem. Harctéri sebesüléseiből felépülve - a legsúlyosabbat a bal bokáját szétroncsoló géppuskalövedéktől szenvedte el - kénytelen volt visszavonulni a versenyszerű sportoktól, a versenyzéstől. Ezrede emlékbizottságában azonban fontos szerepet játszott. Erről volt parancsnoka, Fráter Jenő nyugállományú altábornagy is megemlékezett az ezred történetét feldolgozó mű köszöntőjében: „Manno Miltiades festőművész, volt szkv. huszárszázadosról, aki a művészies címlapokat rajzolta.” Már a könyv borítóján is az ő jellegzetes, erőteljes rajzát látjuk: a fehér lovat ugrató meztelen, vörös ördögalakot, kezében karddal; az egyes fejezetek címoldalait szintén ő illusztrálta. A budapesti 1. honvéd huszárezred történetét 1918-ig feldolgozó kötetben található például Manno Miltiadesz Huszárvágás című, huszár és lova mozdulati összhangját magas szinten megjelenítő, nagyszerű rajza.6 (1. kép)

Szobrászként tudta leginkább megragadni a lovasság sodró lendületét, a harc hevét. Az 1914. augusztus 17-én lezajlott híres gorodoki lovas rohamot ábrázoló bronz dombormű rohamra induló, vágtató huszárokat ábrázol. Ebben a híressé vált harcban ő maga is részt vett, és itt kapta lábsebét. 1917- ben egy katonai küldöttséggel Manno felkereste a gorodoki harcteret, és több vázlatot is készített a helyszínen. Rajzai alapján, közreműködésével Nemes György mintázta meg a domborművet. 2004 júniusában - az első világháború kitörésének kilencvenedik évfordulóján - a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületének belső udvarán helyezték el az 1929-ben készült emléktáblát (2. kép),7 amelyen alul Somogyvári Gyula szövege olvasható.

„A zengő kürtszó régen elviharzott...

S legendák őrzik már a hősi harcot Amelynek híre szájról szájra jár,

Hogy tűzben, vérben, virtusában égbe Ezer csatából egyenest az égbe Száguldott egykor a magyar huszár!"8

Manno Miltiadesz világháborús harctéri érdemeiért megkapta az Ezüst- és a Bronz Katonai Érdemérmet (mindkettőt a Katonai Érdemkereszt sza-6 Am. kir. budapesti 1. honvéd huszárezred és m. kir. 1. népfelkelő-huszárosztály története 1869—1918. Budapest, 1927.17.

7 Prohászka László: A gorodoki lovasroham újra látható domborművé. In: Hausner Gábor (szerk.): A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 7. Budapest, 2004. 35-40.

8 Szentgyörgyvölgyi Péter: A magyar huszár a magyar irodalomban. Budapest, 2008.