S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
14. A minennapi kenyér
о A mindennapi kenyér „Legyen a kenyér fehér, mint a gyolcs, legyen sárga, mint a régi csipke, legyen foszlós és illatos, vagy fekete, mint a föld, a melyből lett, legyen ragadós, legyen beteg és szegény, tele korpával, árpával, zabbal, legyen fényes és gömbölyűre kelt vagy szűkmellű, szalonnás: csak kenyér legyen" - írta Az Est 1915. január 23-án. A búzát valamikor „életnek" nevezték. A belőle készült kenyér létfontosságú volt békében és háborúban egyaránt. Ma is imába foglalva emlegetik. Az ember sok mindent el tud viselni, de a kenyeret nehezen nélkülözi. A Nagy Háborúban a liszt- és a kenyérellátás problémái jelentkeztek először. Végigkísérték a háborút. A liszt olyan fontos kelléke a háborúnak, mint a puskapor - vélekedtek a molnárok, és az egekig emelték az árát. Mindennap imádkoztak érte, ám napról napra nehezebben jutottak hozzá. A feketepiacon és a csempészeknél a legkeresettebb cikk volt, leleményesen rejtegették a hatóságok elől. Az utolsó öt békeévben Magyarország évi termésátlaga búzából 47,7 millió, rozsból 13 millió mázsa körül mozgott. A vetőmagszükséglet levonása után a búzánál 76,2 százalékos, a rozsnál 72 százalékos kiőrléssel ez évi 38,6 millió mázsa lisztet jelentett. Ausztria liszthozama csak 28 millió mázsa volt, polgárai viszont 41,4 mázsát fogyasztottak, tehát behozatalra szorult. Magyarország lisztfogyasztása statisztikai átlagban 25,4 millió mázsa volt. 13,2 millió mázsa feleslegéből Ausztria rendszeres kisegítésén felül csaknem 1 milliót exportált. Ausztria 13,4 millió mázsa liszthiányából Magyarország 12,5 millió mázsát fedezett, a fennmaradó 1,1 millió mázsát vámkülföldről szerezték be. Az osztrák-magyar hadvezetőség 1914 elején összeállított hadiélelmezési tervében háború esetére - 3,6 millió főre és három hónapra - 2,55 millió mázsa (25 500 vagon) lisztet állított be, amelyet a közfogyasztásra szánt mennyiségből kellett elvonni. Megegyezés szerint ennek jPj&ű M djjjáudjí ±£i S&iöjí RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalom látképe üzleti levélen Aratási jótékonysági bárcák a mennyiségnek 54 százalékát (1,577 millió mázsát) Magyarországnak, 46 százalékát (1,173 millió mázsát) pedig Ausztriának kellett szállítania. Ha a háború a prognosztizált határidőre befejeződik, akkor is hiány lépett volna fel, pótlását külföldi beszerzéssel azonban megoldhatónak tartották. Magyarországon az 1914. évi termés a közepesnél gyengébb volt: a korábbi éveknél 6 millió mázsával kevesebb lisztet adott. A 32,6 millió mázsa lisztből a lakosság élelmezésére 25,4 milliót, a hadsereg ellátására 1,377 milliót, Ausztria megsegítésére pedig 5,9 milliót szántak. A korábbi évek lisztmaradványairól nincsenek adatok. Ausztriában közepes volt a termés, de a galíciai és a bukovinai területek orosz kézre kerülése 6,7 millió mázsa lisztveszteséget jelentett. Elvesztek a hadsereg nagy élelmezőraktáraiban (Lemberg, Stanislau, Jaroslau) tárolt GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 91
