S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
11. A gazdasági élet sebesültjei: a kereskedők
e A gazdasági élet sebesültjei: a kereskedők „A megbénult világkereskedelem miatt és a háború tartama alatt a tengerentúli cikkek mint a Kávé, Tea, Rizs, Olaj, Fűszer és Déligyümölcs behozatala lehetetlenné van téve, s így csak azokban a cikkekben állhatok tisztelt vevőim szolgálatára, melyek még raktáron vannak... Tekintettel a megcsappant személyzetre, a hosszadalmas levelezés elkerülése végett kérem jelezni, hogyha időközben egyik másik cikk kifogyott volna, annak pótlására vagy a helyett mit szabad szállítanom. Abban a reményben, hogy Isten segedelmével nemsokára a béke áldásait élvezhetjük, és a világkereskedelem megnyitásával ismét szíwel-lélekkel állhatok nagyrabecsült megrendelőim rendelkezésére" - tájékoztatta vásárlóit Gál János fiumei gyarmatáru-kereskedő, császári és királyi udvari szállító 1914. novemberi értesítőjében. Levelezőlapokon mentegetőzött kuncsaftjainál, ha nem tudta rendeléseiket maradéktalanul teljesíteni. A pásztói Mustó Erzsébet úrhölgynek például megírta, hogy a fekete bors és a szegfűbors teljesen kifogyott, rizzsel pedig a vasúti teheráru-forgalom szüneteltetése miatt legnagyobb sajnálatára nem szolgálhat. A mozgósítás napjaiban a nagy lelkesedés mögött - a tömeges bevonulások és a spekuláció miatt - már ott leselkedett a drágaság. Szokatlanul élénk volt a forgalom a piacokon, a közönség lázasan ostromolta élelmiszerért az üzleteket. Lavinaszerűen maguk a vevők hajtották fel az árakat, a mozgósított katonák pedig új fogyasztóként jelentkeztek. Felébredt a kapzsiság, megkezdték működésüket a háború vámszedői, az ügynökök és az üzérek. Békeidőben ritkán fordult elő, hogy az áremelkedés a mindennapi szükséglet valamennyi cikkét egyidejűleg érintette volna. A háborúban ez a folyamat már az első napokban megkezdődött - a hatóságok árdrágítás ellen folytatott szélmalomharcával együtt. Katona kiszolgálása szatócsüzletben. Fotó Elsőként 1914. augusztus 5-én jelent meg a m. kir. belügyminiszter híres-nevezetes 5600. számú körrendeleté „az élelmiszerekkel és egyéb elsőrendű szükségleti czikkekkel való ellátás körül tapasztalt visszaélések meggátlása tárgyában". Rendelkezése szerint „ezek árát vagy az ezek körül szükséges szolgáltatások díjazását aránytalanul magas összegben megszabni nem szabad”. Senki nem tudta, hogy konkrétan mely termékekre vonatkozik a rendelet, és az eladók bármilyen összeget is kértek árujukért, azt nem érezték „aránytalanul magasnak". A kérdés eldöntése a helyi hatóságok feladata volt. A tilalom kihágásnak minősült, megszegőit tizenöt napig terjedhető elzárással és legfeljebb 200 korona pénzbüntetéssel sújthatták. A később megjelent jogszabályok is csak általánosságban határozták meg a hatályuk alá tartozó termékek körét, és a büntető szankciókat a jogtalanul szerzett bevételekhez képest alacsonyra szabták. A háború már a végéhez közeledett, amikor gróf Tisza István miniszterelnök 1918. GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK J 77
