S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
10. A közélelmezés diktatúrája
A közélelmezés diktatúrája „A debreczeni kamaránál éppen a körül forgott a tanácskozás, hogy ez már mégsem megy így tovább: felülről hull a sok rendelet, mint a novemberi eső, és csak sár lesz belőle, a melyben bennragad a gondolkozás csizmája - hogy tele van az ország számtalan gazdaságrendészeti Napóleonnal, a ki mind máról holnapra lett mindentudója egy-egy oly életszakmának, a melyikkel azelőtt sose foglalkozott, és hogy az ország minden részében tanácstalanul ülnek a fővárosi mintájú gazdasági tisztek tanácsosai, holnapra hagyván a határozást, de még ma kiadván róla a nagy általánosságok kommünikéjét" - ezekkel a sorokkal kezdődött Szávay Gyula, a Debreceni Kereskedelmi Kamara elnökének cikke Az Újság 1915. augusztus 24-i Propagandatányér az osztrák-magyar és a német uralkodó képmásával. Porcelán számában, amelyben egy önálló közellátási minisztérium felállítását sürgette. A háborúban alkotott megszámlálhatatlan jogszabály alapjául három törvény szolgált. Az 1912. évi LXIII. törvénycikk - ún. felhatalmazási törvény - háború esetén kivételes intézkedésekre jogosította fel a kormányt. Az 1912. évi LXVIII. törvénycikk a hadviselés érdekében személyes és dologi szolgálatra kötelezhette a polgárokat térítés ellenében. A háború első hónapjainak tapasztalatai alapján az 1914. december 29-én kihirdetett L. törvénycikk kiegészítette az előző két törvényt. A kivételes intézkedések végrehajtására kormánybiztosokat nevezhettek ki. Megállapíthatták az életszükségleti és más elsőrendű közszükségleti cikkek legmagasabb árát, a termelésükkel, feldolgozásukkal és forgalmazásukkal foglalkozó üzemek birtokosait pedig tevékenységük folytatására vagy az üzem használatra való átengedésére kötelezhették. Elrendelhették az említett cikkek készleteinek bejelentését, zár alá helyezését, ellenőrzését, a saját házi vagy gazdasági szükségleteket meghaladó rész átengedését az államnak a megszabott legmagasabb áron, készpénzfizetés ellenében. Élelmiszereket rekvirálhattak, a közigazgatási hatóságok a törvények végrehajtásához katonai karhatalmat vehettek igénybe. A katonaság rendkívüli esetekben önállóan is intézkedhetett. Meghatározott minőségű lisztfajták és más őrleményekkel kevert lisztek előállítására kötelezhették a malmokat. A kereskedőkre és kereskedelmi társaságokra vonatkozóan a fennálló jogszabályoktól és társasági alapszabályoktól eltérő rendelkezéseket is foganatosíthattak. Hadiszolgáltatásra kötelezhettek minden munkaképes, 18-50 éves személyt. A fogatos járműveket és a személy- vagy teherszállításra alkalmas állatokat igénybe vehették fuvarozásra, sőt véglegesen is átvehették becsült áron. Az előírások megszegőit szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel sújthatták. A hadiszolgál-GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 69
