S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
7. Irány a front!
о Irány a front! A háborús előkészületek során a közös hadügyminisztérium 1912-ben Przemyálben, Krakkóban és Péterváradon nagy kapacitású főraktárt és negyvennégy kisebb raktárbázist létesített. Békében olyan mennyiségű hús-, kávé- és főzelékkonzervet, kétszersültet gyártattak és raktároztalak, amennyit e készletek fogyasztás útján való megújítása a szavatossági idő betartásával megengedett. A békelétszám a hadiállomány kis részét tette ki, így a tartalék készletek csak néhány napra elegendő háborús szükségletet fedeztek. A mozgósítás után ugrásszerűen megnőtt igények kielégítése érdekében szerződéssel kötelezték a konzervgyárakat azonnal üzembe helyezhető hidegkapacitások kiépítésére. A szerződéses szállítók részére tartalék készletek fenntartását írták elő. Nyilvántartásba vették a nagyobb szállításokra alkalmas termelőket, malmokat, kenyérgyárakat, sütödéket, mezőgazdasági feldolgozó üzemeket, vágóhidakat, kereskedőket és egyéb szállítóképes cégeket. Felmérték a háború esetén igénybe vehető készleteket a terménykereskedőknél és a tárházakban. A katonai élelmező raktárakban lisztből és zabból már békében meghatározott mennyiséget tároltak. A főraktáraknak a hadsereget alkotó 16 hadtest számára a mozgósítás első 16 napja alatt 30 napra elegendő szabványos és tartalék élelemadag felhalmozását és a harctérre vezényelt csapatok élelmezését kellett biztosítaniuk. A mozgósítás elrendelésekor mintegy 60 millió húskonzervet, 400 vagon kétszersültet, néhány száz vagon gabonát és zabot tároltak. A mozgósítás 17. napjától az élelmezésért a hadtestparancsnokságok feleltek. A tervezett felvonulási területeken székelő hadtestparancsnokságok már békében élelmiszereket és felszerelési cikkeket készleteztek, polgári hatóságok útján intézkedtek vágóállatok és szállító eszközök biztosításáról. Számításba vettek minden helyszíni forrást, amelyekre a felvonuló seregtestek élelmezési szempontból támaszkodhattak. Menetkészen. Propagandaképeslap Marfcbbcreít. felbe 8chulze, Fontos szerepet játszottak a várható hadszínterek, illetve azokhoz közel eső területek (Galícia, Bosznia-Hercegovina, Dalmácia) erődített térségeiben - Przemyál, Lemberg, Krakkó, Trebinje, Cattaro stb. - felhalmozott készletek. Ezeknek különösen a háború kezdeti szakaszában volt nagy jelentőségük, amikor a hadműveleti magasabb egységek ellátó szervei később érték el működőképességüket, mint a csapatok, továbbá amikor az utánszállítás valamilyen okból akadozott. A hadtáp-főparancsnokság intézkedésére már 1914. július 28., a Szerbiának átadott hadüzenet előtt 9000 tonna élelem szállítását kezdték meg Boszniába és Hercegovinába, amely mintegy 400 000 ember és 100 000 ló tizennégy napi élelmezésére volt elegendő. Az ezekben az országokban lévő erődített helyeket és Péterváradot augusztus 6-án, Pólát 12-én élelmezés tekintetében hadiállapotba helyezték. A csapatoknál a háborús élelmezési előkészületek keretében szakácsokat képeztek ki a laktanyákban. A legénységgel gyakoroltatták a pótsütőkemencék felállítását és a kenyérsütést, aminek később a harctéren nagy hasznát vették: a tábo-42 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM
