S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
6. Élelmi felszerelés
о Élelmi felszerelés A hadra kelt sereg élelemellátása szabványos (Sz) és tartalék (T) porciókból összeállított javadalmazásokkal történt. A csapatok alapjavadalmazással rendelkeztek, amely - ugyanúgy, mint a fegyver - a felszerelésükhöz tartozott, mindig magukkal vitték. Az élelmi felszereléshez tartoztak a hatalmas méretű mozgó és állandó tábori élelmező intézetek és az élelmet szállító eszközök is. A csapatok alapjavadalmazása minden ember és ló számára három napra elegendő egy szabványos (Sz) és két tartalék (T) adagból állt. Ettől eltérően a lovashadosztályok és önálló lovasdandárok az emberek és a lovak részére 4T adaggal rendelkeztek. Az alapjavadalmazást két csapatélelmező jármű - gulyáságyú és eleségkocsi („mozgó éléskamra") - szállította, valamint maga a katona (ló) vitte. A málházási és hordási mód fegyvernemenként változott. A gyalogságnál az emberek Sz adagjából a főtt étel elkészítéséhez szükséges húst, zsírt, főzeléket, sót, paprikát, leveszöldséget, hagymát és ecetet, valamint az egyik T porciót eleségkocsin szállították. (Hegyvidéken málhásállaton, taligán.) A kenyeret, dohányt és a két kávékonzervet kenyértarisznyában - esetleg az egyiket elkészítve a tábori kulacsban -, a másik T adagot pedig háti bőröndben, köznyelven borjúban az ember vitte magával. A kávékonzervet, sót és dohányt élelemzacskókba csomagolták. A lovasságnál az Sz porcióból az embereknél lévő, előbb felsorolt élelmet, valamint mindkét T adagot a nyeregre jobb és bal oldalon felerősített málhatáskákban helyezték el. A hátaslovak 2T porcióját zaboszsákban a nyeregre, az lSz adagot az eleségkocsira málházták. A lovashadosztályoknál és önálló lovasdandároknál az emberek 4T alapjavadalmazása a málhatáskákban, a lovak részére 2T zaboszsákban, 2T az eleségkocsin volt elhelyezve. A tüzérségi alakulatoknál az alapjavadalmazást az emberek, az eleségkocsi, a lőszerkocsi, az ütközetüteg járművei, valamint a hátas- és hámoslovak között megosztva szállították. Az alapjavadalmazáson felül a mozgókonyhákban (főzőládákban) mindenki részére vittek még egy teljes (Te) adagot kenyér, kávékonzerv és dohány nélkül, továbbá az esetenként szükségessé váló pótlékolás céljából 1 kg teát és 10 kg cukrot (főzőládában 10 dkg teát és 1 kg cukrot). Napi élelmezésre a mozgókonyhák készleteit és a személynél lévő Sz adag részeit kellett felhasználni. A hadműveleti helyzettől és az utánszállítási lehetőségektől függően a T adag mennyiségét akár ötszörösére is felemelték. Az elfogyasztott alapjavadalmazás utánpótlásáról helyszíni beszerzéssel kellett gondoskodni az élelmező tiszt irányításával. Ha ez nem sikerült, a seregtesteknél szervezett mozgó, illetve állandó tábori élelmező intézetek készleteiből pótolták. Élelmező oszlopok (egyes parancsnokságok, csapatok és intézetek részére élelmező kocsirészlegek), hadtestraktárak, tábori sütödék és vágómarhatelepek képezték a mozgó tábori élelmező intézeteket; tábori élelmező raktárak, tartalék sütödék és tartalék vágómarhatelepek pedig az állandó tábori élelmező intézeteket. A csapatoknál lévő alapjavadalmazáson kívül minden hadosztály (önálló dandár) hat napra elegendő élelmet szállított élelmező oszlopban, amely a gyalogságnál 4Sz és 2T adagot, a lovasságnál 2Sz és 4T porciót tartalmazó hat lépcsőből állt. Az élelmező oszlopok a seregtestek hadrendi számát viselték, a lépcsőket oszlopon belül 1-6 számokkal jelölték. Az oszlopok lépcsői saját állományuk élelmezésének pótlására még hatnapi készlettel ellátott élelmező kocsirészleggel rendelkeztek. Egy gyaloghadosz-GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 37
