S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
5. Muníció a gyomornak
sokat szenvedett a háborús állapotoktól. 1914. augusztus havában ... a felső négy járás testén keresztülfutó utakon hangyamódra vonultak a különféle csapatok és oszlopok Galíciába az orosz frontra. Ugyanez időben történt az igénybe vett szekerek bevonulása is. A kocsisok ... az út mentén elterülő földekről nagy mennyiségű takarmányt, krumplit és répát vittek el, a kertekből pedig a gyümölcsöt szedték le. Az éjjeleket az utakon töltötték, amikor is a felügyelet nélkül hagyott lovak a lóheretermésben tettek nagy károkat. Alig fejeződött be a katonai felvonulás, szeptember közepén megkezdődött Galíciában a IV. és VII. hadtest visszavonulása... A katonaság minden élelmet, vágómarhát, takarmányt, szekeret és szekéralkatrészt elrekvirált a lakosságtól. A legtöbb esetben ingyen vittek Bőgő menázsi (csapat után hajtott vágómarhák). Emlékalbumból el mindent, esetleg alig számba vehető árakat fizettek. Annál bőkezűbbek voltak az elismervények adásában. Ezek azonban vagy szabálytalanul voltak kiállítva, vagy nevetségesen csekély árat szabtak. Sok esetben trágár szövegű cédulát hagytak hátra az írástudatlan rutén atyafiaknál. De ez még nem volt minden... A községeket ellepték az ellenség által visszaszorított csapatok. A népet a lakásokból kiszorították, marháját az istállóból kihajtották... A gyümölcsfák kérgeit pedig a lovak rágták le... És ez így ment hónapról hónapra. Naponként 3-4000 katona volt egy községben elszállásolva... A katonaság eközben folytonosan rekvirálta a haszonállatokat, ami annyira elfajult, hogy a keserves napokat élő lakosság rejtegetni kezdte az állatait. A szabadba kiengedni nem merte, mert lovait a mezőn az ekéből fogták ki, szarvasmarháit erőszakkal elvették és levágták... A kiürített községeket nemritkán teljesen felgyújtották katonáink... A rémnapok csak ezután következtek... November 20-án és 21-én a mezőlaborci járásba törtek be az oroszok... November 25-án a kora délutáni órákban vonultak be Mezőlaborcra. Első dolguk volt a vasúti állomáson rekedt élelmiszervonatot birtokukba venni. Vagy 300 élelmiszerrel telt kocsi esett így zsákmányul."3 Ezek után felmerül a kérdés: vajon hogyan folyhatott a helyszíni beszerzés az ellenség területén? 3 Majláth József: Élményeim és tapasztalataim a háború alatt. Budapest, 1928. 36 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM „Kevés hashajtó kell, ha van az orosznak elég muníciója.” Fotó Ételosztás a fronton. Fotó
