S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
3. "Egy állam akkor erős, ha erős hadserege van"
Conrad von Hötzendorf, az osztrák-magyar hadsereg vezérkarának főnöke. Képeslap Frigyes főherceg hadsereg-főparancsnok. Képeslap (jobbra fent) A magyar királyi honvédelmi minisztérium Budapesten. Képeslap Magyar baka. Kerámiapersely Gúnykép 5,2 millió fős szárazföldi haderejét 6 hadsereg kötelékébe csoportosították. Ez a szervezet állt szemben az 5,4 millió mozgósítási létszámú, 2,4 szeres tüzérségi fölényben lévő orosz, valamint a 275 ezer fős, gyenge tűzerejű szerb hadsereggel. A haderőt a háború előtti közös vezérkar szervezetéből Frigyes főherceg gyalogsági tábornok vezetésével 1914. július végén megalakított, a keleti hadszíntérre kitelepült hadsereg-főparancsnokság - köznyelven „a háború boszorkánykonyhája" - irányította mintegy 1200 fős tábornoki karral. A tényleges vezetés Franz Conrad von Hötzendorf (közhasználatban Conrad) gyalogsági tábornok vezérkari főnök kezében összpontosult. A háború kezdetén lényegében két, viszonylag önálló főparancsnokság létezett. A hadműveleteket az ún. működő hadsereg-főparancsnokság, a hadsereg teljes ellátását a hadtáp-főparancsnokság irányította. Az élelemellátást a hadbiztosság főnöke, az utánpótlást a tábori szállítási ügyek vezetője intézte. A zavarokkal működő kettős tagozódású struktúrát 1916. január 1-jétől megváltoztatták. A hadtáp-főparancsnokságot megszüntették, feladatainak ellátására a hadsereg-főparancsnokság egységes szervezetében szállásmesteri osztályt (főszállásmesterséget) hoztak létre. Az utánpótlás megnövekedett szerepe miatt a tábori szállítási ügyek vezetőjét már 1914 végén a vezérkar főnökének rendelték alá. Az átszervezés nyomán a szervezet belső felépítése módosult, vezetőjének neve tábori vasúti ügyek főnökére változott. Közvetlen alárendeltségébe tartozott a bécsi Központi Vasútügyi és Hajózási Szállításvezetőség, továbbá minden tábori szállításvezetőség. Ferenc József 1916 novemberében meghalt. A közvélemény szerint leikével elszállt a Monarchia lelke is. A trónra a hadászati-hadműveleti vezetésre felkészületlen Károly főherceg került. Miután 1916 decemberében átvette a hadsereg-főparancsnokságot, 1917. február végén új vezérkari főnököt nevezett ki Arthur Arz von Straussenburg gyalogsági tábornok személyében. A főhadiszállást Baden bei Wienbe, a főszállásmesterséget Vöslauba telepítette át a harctérről. A fronttisztek ezen nemigen lepődtek meg, hiszen jól tudták: minél nagyobb a parancsnok rangja és felelőssége, annál messzebb üti fel szállását a fronttól. Az egész hivatali apparátusra kiterjedő átszervezés folytatódott. Az egyre inkább elmélyülő gazdasági kimerülés, élelmezési válság és szállítási prob-I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM
