S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
23. Hősök söre
•ffil Hősök söre A sör a Monarchia békés polgári, társasági itala volt. A nemzetközi elismertségnek örvendő magyar sörgyártás a világháború kitörését megelőző években az osztrák konkurencia ellenére virágkorát élte. Az ország hatvankilenc jelentősebb sörfőzdéje 1914-ben bő 3 millió hektolitert termelt, és malátából jelentős mennyiséget exportált. A sör 70 százalékát Pesten, a kőbányai sörvárosban főzték Dreher Antal sörkirály, az Első Magyar Részvény Serfőzde Rt., a Kőbányai Polgári Serfőző Rt., a Fővárosi Sörfőző Rt. és a Haggenmacher Sörgyárak Rt. üstjeiben. Haggenmacher Károlynak Budafokon is volt telepe. Mindegyikük kapacitása egymillió hektoliter volt, de nem használták ki. A vidéki gyárak közül a Nagykanizsai Sörfőző Rt., valamint az Első Soproni Serfőzde és Malátagyár Rt. voltak a legjelentősebbek. Pesten kora reggel mindennapos látványnak számítottak az erős muraközi lovakkal húzott, hordókkal sajátosan megpakolt söröskocsik. A nagykereskedők a sör egy részét palackozóüzemükben dombornyomásos üvegekbe töltötték, amelyeken a sajátjuk mellett feltüntették a sörfőzde és a sör nevét, valamint az űrtartalmat. A palackok elkeveredéséből sok vita származott, ezért fokozatosan áttértek a sima falú, papírcímkés üvegek használatára. A sörcímkézés a 20. század első éveiben kezdődött, de a palackozott sör nagyon lassan terjedt el - a polgárok előnyben részesítették a frissen csapoltat. 1911-ben rendelet kötelezett a címke használatára. A türelmi idő 1915. január 1-jén járt le. A háború alatt a reklámokon szereplő sörösüvegek már színes papírcímkéket viseltek. A söripar reklámtevékenysége kiemelkedő volt, a 20. század elején európai színvonalra emelkedett magyar kereskedelmi reklám sokszínű világát képviselte. A plakátművészet ötletgazdaságával - kiaknázva a háború témáját - a hátország polgáraihoz szólt. Kiadásukat a Hadi Felügyelő Bizottság szabályozta. A kedélyesen mulattató plakátok nem utaltak a veszteségekre, a nélkülözésekre, a mérhetetlen szenvedésre. Földes Imre idealizált harctéri jelenetet ábrázoló plakátja az Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. „Tavaszi sörét" népszerűsítette. A legnagyobb reklámkampányt a Fővárosi Sörfőző Rt. indította, amelynek többségi tulajdonosa a Hazai Bank volt. A legfiatalabb kőbányai sörgyár azon Földes Imre: Tavaszi Részvénysör megérkezett. Plakát, MKVM 128 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM
