Török Róbert: Hideget meleg szívvel. 70 éves a Mirelite. Fejezetek a Magyar Hűtipar történetéből (Budapest, 2015)

A mirelite ma, a Mirelite Mirsa Zrt. története és jelene

Legfiatalabb hűtőház, legfiatalabb igazgató Nem ritka, de nem is szokvá­nyos dolog ma meg, hogy gazdasá­gilag jelentős ipari üzem legna­gyobb rangú vezetője a fiatalkor­­osztályból való. Dr. Losó József két évvel az egyetem elvégzése után, 31 évesen lett igazgató, vállalva egy új üzem beindításával kapcsolatos összes nehézséget. Köznapi nyelven szólva sikeres embernek nevezhe­tő, bizonyára irigyel is vannak jó néhány an, pedig az eredmények mögött komoly munka van. Népköz tá rsa sági ősz töndíjas -ként két diplomát szerzett egy­szerre a Budapesti Műszaki Egye­temen. Vegyi és élelmiszer-ipari mérnöki képesítése mellé a mér­nök-tanári oklevél került, ezzel helyezkedett cl első munkahelyén, a dánszentmiklósi Micsurin Mg. Termelőszövetkezetben. A kkori­ban már komolyan foglalkoztak a mostani hütőház megépítésének gondolatával, így aztán megbíz­ták a műszaki előkészítés felada­taival. Két év múlva, 1979-ben a tervek elkészültek, de a beruhá­zási stop miatt átmenetileg nem kerülhetett sor a további lépések­re. Két évig mint tmk-vezetö irá­nyította a termelőszövetkezet tá­roló hűtőházának és konzervüze­mének műszaki munkáját, közben aktívan dolgozott a kiöregedett konzervüzem rekonstrukciójának megvalósításán. Amikor a hütőház megépítése újra komolyan szóba került, mű­szaki vezetőként folytatta a ko­rábban elkezdett munkát. A kivi­telezési munkálatok megkezdése után két évvel az igazgatói felada­tokat ellátó dr. Szirmai Sándor nyugdíjaztatását kérte, ekkor ajánlotta fel a vezetőség Losó Jó­zsefnek a fontos munkakör átvéte­lét. Néhány nap gondolkodási időt kért, maja úgy döntött, hogy meg­próbál eleget tenni a követelmé­nyeknek. Erre inspirálta az is, hogy kezdettől fogva azok közé tartozott, akik legjobban ismerték a megye akkori legnagyobb be­ruházásának indult hűtoházat. A feladat nehéz volt, az építés, szerelés gondjai után egy, a kör­nyéken ismeretlen iparagnak kel­lett megteremteni a termeltetési és termelési hátterét. Hozzáértő, ta­pasztalt szakemberekben nem bő­velkedett, a fizikai dolgozók több­sége pedig a főzőkanál vagy a kaMái mellől került az üzembe, a femolgozás mégis megindult a ter­vezett időben. A munkatársak többsége belátta, hogy a gazdasági társaság nyereséget vár a pénze után már az első évben. A kívülál­lók közül sokan nem jósoltak nagy jövőt a vállalkozásnak, de a kol­lektíva rácáfolt. Az üzem eredmé­nyei bizonyítják, hogy vezetők és dolgozók többnyire az elvárások szerint végzik munkájukat, de az igazgató nem elégedett. Évről évre több és jobb munkát követel min­denkitől, hiányos még a szakem­bergárda, képzett, állandó fizikai létszám kellene az eddiginél na­gyobb tervek megvalósításához. Az üzem vezetőinek átlagos életkora 40 év körül van. Az igaz­gató hasonló korú munkatársaitól csak hivatalos fórumokon várja el, hogy „igazgató elvtársnak” szólít­sák. A tegező viszony azonban senkit ne tévesszen meg, mert a rosszul végzett munka, a lazaság következetes elmarasztalást von maga után. Önmagával szemben még magasabbra helyezte a mér­cét. A szakmérnöki elvégzése után sikeresen védte meg doktori diplo­máját gyümölcs- és zöldségfa­gyasztás témakörből. Hivatásos szakértői képesítéssel rendelkezik élelmiszer-gépészet és hűtéstechni­kai vonalon, külföldi partnereink­kel angol nyelven tárgyal, németül most tanúi. A termelőszövetkezet­ben kiváló dolgozói, később Ki­váló Munkáért miniszteri kitünte­tést kapott. A munka mellett a társadalmi funkciók is lekötik idejét. Aktívan részt vesz a pártbizottsági és szö­vetkezeti munkában, 1984 óta a nagyközségi Hazafias Népfront elnöke. Nem nehéz elképzelni, hogy a családi együttlétre három gyer­mekével és feleségével kevesebb idő jut, mint ahogy szeretné. A hivatása egész embert kíván. L. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom