Török Róbert: Hideget meleg szívvel. 70 éves a Mirelite. Fejezetek a Magyar Hűtipar történetéből (Budapest, 2015)
A magyar hűtőipar sikerei, kiállítások és vásárok
Г|^ ibi ** ' - aí 1 cU^ Т"% ^ ***Г~* Л No9 U «Х,^ JU, ^ ** ^ 1(i cl-r^ , ^ '.' ucíUcUSÚ Cv~ , . с С^*1^ * JSsf^s: ""чп~ ,«. *—г*~г*Ч í„«--» «‘Я“>) „J,,. f „ Ю. «Л цс,с '*° “ t „uU*^ __ tó •) _, ^Ü£!2tä 44xfi**^ i <V'Ä“ ,tU-.*v*U **, f «л ‘V ^ (*r ^ *. ^s,^n * .;аЛ^>р*t ^^iat a helyem. Én is állandóan tanultam. Több szakmai tanfolyamot elvégeztem, letettem a mérlegképes könyvelői vizsgát is. Azután 1951-bengondoltam egyet, és egyéves előkészítő' után felvételiztem a Műszaki Egyetemre. Éppen 1956-ra fejeztem be. Amikor megkaptam a gépészmérnöki diplomát, tulajdonképpen gyermekkori álmom valósult meg, és éppen akkor szereztem képesítést, amikor a gazdasági életben egyre nagyobb szükség lett kvalifikált szakemberekre. 1954-től a tanulással párhuzamosan a Sör- és Szeszipari Igazgatóság főmérnöke lettem. 1954-ben a Szeszipari Igazgatóság vezetője lettem, és 1956 keserves napjait már az Élelmiszeripari Minisztériumban töltöttem. 1957-ben magához hívatott a miniszter, és azt mondta: Gulyás, te elvégezted most az egyetemet, te leszel a műszaki főosztály vezetője. ” 1957-től az Élelmezésügyi Minisztériumban dolgozott, mint műszaki főosztályvezető. „A feladat nem volt könnyű, hiszen akkoriban változtatták meg gyökeresen az ország gazdaságpolitikáját, az élelmiszeripar soha nem látott lendülettel fejlődött, s nekem, mint műszaki főosztályvezetőnek segíteni kellett az addig szétszórtan dolgozó, kisüzemi jellegű élelmiszeripart nagyüzemivé tenni. Hogy ez sikerült, az nagyrészt a lelkes, kiváló gárdának köszönhető.” Az ott általa támogatott beruházások később a MIRELITÉ sikereihez is vezettek. 1966-tól lett vezetője, vezérigazgatója a Magyar Hűtőipari Vállalatnak: „A hűtőipar akkor, 1966-ban új iparág volt. A fejlődés a hatvanas években gyorsult fel, a kapacitás megtöbbszöröződött, új hűtőházak épültek, dinamikus volt a gyártmányfejlesztés. Nem volt nekem teljesen ismeretlen a szakma, hiszen, mint műszaki főosztályvezető magam is részt vettem, segítettem a hűtőiparfejlesztésében dr. Róbert Pál, a hűtőipar akkori vezérigazgatójának elgondolásai alapján.” A gyárépítések nagy része, illetve a gyárak fejlesztése Gulyás Béla vezetése alatt, 1966 és 1979 között valósult meg. Többségük olyan technológiával épült, amely alkalmas volt arra, hogy a gyártott termékek a legigényesebb exportpiacon is megfeleljenek. Irányítása alatt jöttek létre azok a technológiai vagy műveleti fejlesztések, amelyre az egész ország felfigyelt. A magas szintű, modern gyártási kultúra, a minőségi gyártás, a szigorú higiéniai feltételek megvalósultak a Magyar Hűtőipari Vállalat üzemeiben. Mint nyilatkozta: „A számok arról rengeteget tudnak beszélni, mennyit fejlődött a hűtőipar. 1966-ban a vállalat termelése 23.866 tonna volt, 1985-ben már 92 ezer tonna. 1966- ban tárolókapacitásunk 26.100 tonna volt, 1985-ben 109.360 tonna. Belföldi értékesítésünk 1966-ban 9185 tonna, 1985-ben 54.036 tonna.” Igazgatása alatt olyan eljárásokat honosítottak meg a cégnél, mint a liofilizálás vagy a kriokoncentrálás, amely technológiákra nemzetközileg is felfigyeltek. A gyártmányválaszték nőtt, a gyorsfagyasztott termékek eljutottak a háztartásokba. Irányítása alatt a nagyfeldolgozáshoz szükséges nyersanyag-termesztési rendszer is kialakult, exportunk pedig jelentősen nőtt. 1985-ben a MIRELITÉ már mintegy 4300 dolgozónak adott RIDEGET MELEG SZÍVVEL'72 70 ÉVES A MIRELITÉ
