Török Róbert: Hideget meleg szívvel. 70 éves a Mirelite. Fejezetek a Magyar Hűtipar történetéből (Budapest, 2015)
A Magyar Hűtőipari Vállalat gyárai és üzemei
A Központi Laboratórium munkatársai, 1990-es évek DR. SEBŐK ANDRÁS laborvezető 1975. szeptember 1-jével léptem be a vállalathoz fejlesztő mérnökként. Azóta is folyamatosan ezen a területen dolgozom, 1984-től az akkori fejlesztési labornak lettem az osztályvezetője. 1988. január 1-től, amikor a nagyvállalatot szétszedték és átszervezték, belőlünk a közös vállalat keretében csináltak egy fejlesztési és minőségvizsgáló intézetet, annak lettem az igazgatóhelyettese. Majd amikor nem bírtuk már az együttlétet ezzel a közös vállalattal, mert folyamatosan elvonta a forrásainkat, akkor sikerült a jelenlegi tulajdonoshoz kerülnünk, a CAMDEN BRI Magyarországhoz. Ennek vagyok jelenleg a vezetője. Rengeteg fejlesztésben vettünk részt. Amikor odakerültem, az egyik feladatunk az volt, hogy próbáljuk megoldani a tejszínes kávé liofilizálását. A kávé és a tejszín állandóan szétvált, de megoldottuk, és ebből hoztunk létre egy sikeres terméket. Bevett gyakorlat volt a vállalatnál, hogy a kezdőknek két évig végig kellett menniük az összes üzemen, dolgozniuk kellett az összes feldolgozóvonalon, az összes műszakban. Pár évvel később kikerültem Angliába egy ösztöndíjjal. Ennek hozadéka volt, hogy egy területen megváltoztattuk a magyar közízlést. Londonban írtam a gyorsfagyasztó üzemeknek, hogy szeretném meglátogatni őket. Egy olyan üzem volt, amelyik beengedett, mivel a londoni egyetem levélpapírján írtam. Ez egy túrótorta-előállítással is foglalkozó vállalat volt, megnéztem az angol Cheesecake-et. Hazajöttem, és megpróbáltuk itthon lemásolni. Piskóta alapot kellett használnunk, mert az a morzsás alap, amit kint használtak, a magyar ízlésnek nem volt megfelelő, nem is volt hozzá megfelelő gépünk. Nagy harcunk volt, mert ezt ott kint minőségi gyümölcsökből csinálták, ami elég drága megoldás lett volna. A séf kollégák rám erőszakoltak egy piros ribizlis zselé réteget, így vittük piacra. Addig a túrótorta nálunk teljesen más volt. Ha ma bárki bárhova bemegy, mindenhol ott van a túrótortán a piros ribizli zselé. Nem gondoltam volna, hogy meg tudjuk változtatni a magyar közízlést. Amikor beléptem a vállalathoz, ott volt egy elég jól kialakított minőségellenőrzési és fejlesztési rendszer. Olga (Bartuczné dr. Kovács Olga) létrehozott úgynevezett „kék könyveket”, amelyekben minőségi előírások voltak. Az 1990-es évektől elkezdtem minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerekkel foglalkozni. Ma is felülvizsgálatokat végzek. Folyamatosan találom a hibákat a multinacionális vállalatoknál. Gyakorlatilag az a rendszer, amit mi 40 évvel ezelőtt használtunk, a Nestlétől és az Unilevertől tanulva, az ma is világszínvonalú. A bélszínrolót, ami az 1960-as években került piacra, ma is másolják. Ha valamiről ma is úgy gondolják, hogy érdemes lemásolni, az nem semmi. .HIDEGET MELEG SZÍVVEL' 25 70 ÉVES A MIRELITÉ