Saly Noémi: Nekem soha nem volt otthonom... Krúdy Gyula budapesti életének színterei (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2013)

Kocsmák és serházak

Kocsmák és serházak Л

kocsma meghatározása szerint „falu vagy város belterületén lévő italmérő hely". (Ennél persze jóval több: fontos közösségi tér, megbeszélések, üzletkötések, olykor véres csaták színtere.) A kocsmákban eleinte csakis bort mértek: sört a serházakban, tömény italokat pedig - a 19. század utolsó harmadától - a pálinkásbutikokban lehetett kapni. Ennivalót a 20. század elejéig egyikben se volt szabad árusítani: aki éhes volt, vitte magával a kenyeret, szalonnát, hagymát. Később már nehéz határt vonni a kocsmák és kisvendéglők között: sok helyen egyszerű ételeket, frissensültet is kínáltak. Pest Apostolok V. Kígyó utca 4-6. A kis sörházat 1903-ban alapította Förster János. Házirendje így szólt: „Csend és józanság. Nyitva reggel 9-től este fél n-ig". Krúdy szerint attól jött divatba, hogy egyszer maga Auguszta főhercegnő tért be egy pohár sörre. Olyan ritka nedűket is csapoltak, mint a müncheni Szent Benno és a Löwenbräu, amelyet az egész országban csak itt lehetett kapni. A helyet 1913-ban átépítették, 1929-ben kibővítették. Ma étteremként működik, berendezése védett. • ... a hűvös bolthajtások alatt égő lámpák világánál, a tizenkét apostol fülkéiben még azok is sört ittak, akik máskor soha nem szokták ezt tenni, SELYEMLOPÁS A VACI UTCÁBAN 51