Saly Noémi: Nekem soha nem volt otthonom... Krúdy Gyula budapesti életének színterei (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2013)

Legényélet

Feleségével együtt kis magániskolát vezetett. Lakásukon irodalmi összejöveteleket tartottak - ezek színhelyeként többször szóba kerül az erkély, így hát a második vagy a harmadik emeleti saroklakást kell a Spiegler-otthonnak gondolnunk. A házasságból négy gyerek született: 1900-ban Gyula, 1902-ben Ilona, 1905-ben a csak néhány hónapot élő Veronika, végül 1907-ben Mária. Az anya és a gyerekek „házbérgondok miatt" gyakran költöztek: laktak a Nagykörúton (az Oktogon és a Boráros tér közt több helyen) és az Andrássy úton is, de a pontos címeket nem tudjuk. Krúdy akkor már nem élt a családdal. A Pekáry-házban működött a híres Vörös Macska mulató, amely éppúgy felbukkan Krúdy írásaiban, mint a Király utca és környékének számos jellegzetes helye és alakja. • A házban, melynek erkélyéről egy szélviharos éjjelen nyomtalanul elrepült a kő-sárkányfej - mintha a ház lakóinak boldogságát vitte volna magával -, szent szerelem és pokol paráznasága lakott együtt. PESTI UTCÁK • A Pekáry-féle régi házon még ott volt a sárkányfő, amely hosszú nyakát az utcára és egy erkély felé nyújtotta. Az erkélyen az ismert, kis termetű, barna írónő tartotta délutánonként kihallgatásait öreg és fiatal gavallérok között. Míg egyszer a nagyotmondásairól ismert Déri Gyula szerkesztő egy előadása után leesett A sárkányfő a helyéről, HÉT BAGOLY