Saly Noémi: Nekem soha nem volt otthonom... Krúdy Gyula budapesti életének színterei (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2013)

Legényélet

1898 VI. О utca / Zichy Jenő utca JJ. Egyelőre még csak átmeneti kitérő lesz ez az ifjú író életében, a Terézvárosba, éspedig annak is a leghírhedtebb részé­be: az О utca és a Zichy Jenő utca (ko­rábbi nevén Új utca) a kerület bordély­negyede. Hogy az Ó utcában pontosan melyik házban lakott, nem tudjuk - de még azt sem, hogy milyen minőségben. Mint Ady Endre éjszakái című cikkso­rozata tanúskodik róla, nem ő lenne az egyetlen, aki hosszabb időre bekvártélyozta volna magát valamelyik „barátságos házba". Házassága felbomlása után is tanyázik majd alkalomszerűen régi barátnőinél. • Vannak utcák az Andrássy út környékén, ahol a táncosnők és egyéb könnyelmű hölgyek laknak, amely utcákban a férfiak lépései megannyi hercegi lépések. (...) Ezekben az utcákban már előre meghódolnak a nők a közelgő lovagok léptei előtt, nincs ellenállás, nincs veszedelem, tehát a lábak kiegyenesedhet­nek. A leghitványabb férfiláb is azt kopogja: »Én vagyok a teremtés ura, engem vár minden hölgy az ablaknál, előttem nyílik ki minden ajtó...« (...) Mindnyájan megtalálják a női alázatosságot, az asszonyi engedelmességet, a leányi hízelkedést, a hölgyek által való magasztalást, amely dolgokat odakünn az életben nélkülöznek, MÁKVIRÁGOK KERTJE * A szépnevű Vasvári Pál utca, a titokzatos Szerecsen utca, a másik oldalon a boldogtalan nők Ó utcája nem arravaló szagúak, hogy emlékbe eltegye őket, aki Pestről valamely okból messzire bujdosott. Pél­dául boldogtalan, nem viszonzott szerelem miatt, REZEDA KÁZMÉR SZÉP ÉLETE

Next

/
Oldalképek
Tartalom