Saly Noémi (szerk.): Gorka Lívia keramikusművész (Budapest, 2010)

Gorka Lívia: Önmagamról

Böttger, az értéktartó múzeumok, a hőfokokat meghatározó Seger, kapaszkodik a kortárs formatervező.

A TÉR- és IDŐ-tengely őrli egymást. Kell, hogy közben ismerjék, felismerjék, elismerjék a másikat, önmagukat. Egyedül a gondolkodó ember kísérelheti meg, hogy a rideg, szigorú, szervetlen világot is egymáshoz kapcsolódóvá, szervessé tegye. Természetismerettel, tisztelettel, tartással. A homo humanizmusával. Csak így lehet a kunsztból Kunst.

1987-ben a Vigadó Galéria Dunára és a végtelenbe néző ablakaival kínálta magát, és lehetőségét adott számomra egy utolsó kiállítás megrendezésére." A kerek harmónia-formák zárt egysége lebegő szárnnyá-szárnyakká alakulva szabadult - szabadultam - meg az „árammal teli huzalok” visszatérő álmától.

(1994)

Jegyzetek

1 Mesterlevél. 1947. dec. 15. sz. 58. 402/1947.

2 Alaptagság: 1955. sz. 898. Szövetségi tagság: 1956. VII. sz. 342.

3 Ernst Múzeum, Fiatal iparművészek c. kiállítás. (Szabad Művészet, 1955. IX.)

4 1959. júl-aug. Erste internationale Keramikausstellung, Gmunden.

5 1964.1-II. Ungarische Künstler der Gegenwart. (Neue Galerie, Linz.)

6 1964. V 15. Gorka Lívia kerámiái a Csók Galériában. Perneczky G. (Népszabadság)

7 80-82-86 A pécsi biennálé katalógusai. Művészet c. lap 73-82.

8 Műterem sorozat. Gorka Lívia. Corvina, 1979.

9 Grofcsik - Reichard: A magyar finomkerámiaipar története (IV fejezet)

10 Gorka Géza 1894-1971 (Budapest-Veszprém 1994.) szövege

11 Katalógus 1987. szept-okt.

9