Saly Noémi (szerk.): Gorka Lívia keramikusművész (Budapest, 2010)
Szabó Lilla: Gorka Lívia keramikusművész pályafutása és művészete
a keletkező világ szerves, élő anyagaként tekinti és formázza meg (Androméda, mangános samott, 1972 [kát.: 92]; Napkelte, samottos agyag, 1972). A Földet, amint felülete folytonos mozgása közben átalakul, izzik, és formálja önmagát kihűlése pillanatában [kát.; 109]. A szerves élet keletkezését a világ állandóan megújuló ismétlődéseként ábrázolja a Csíra és a Csiga című, különböző méretű és alakzatú szobrokban (Csíra, samottos agyag, 1970-72; Csiga, samottos agyag, 1972). Művei, művészi szemlélete, útkeresései és válaszai Borsos Miklós munkásságával mutatnak rokon vonásokat. Borsos közismert, az ország 0 kilométerköveként szolgáló szobrára asszociálunk Gorka Lívia Mag című, tojás alakú műve láttán. Személyes művészi magatartásának és ambícióinak kifejezéseként jelennek meg elvonatkoztatott, a megjelenésben a lényeges mozdulatra koncentráló, lebukó vagy szárnyaló madár szobrai (Szárnyak, samottos agyag, 1972). 1977-ben újabb kiállítása nyílt a Műcsarnokban. Ismét új korszakot nyitott művészetében. Mintha minden korábbi alkotására érvényes lett volna az 1973-as nagy tárlatát méltató egyik kritika záróakkordja, úgy haladja meg minden eddiginél erőteljesebben önmagát.42 Művészete egyre elvonatkoztatottabb és elvontabb jegyekkel, szimbólumokkal bír, és csupán néhány műve ismétli meg korábbi témáit (pl. Három nő, samottos agyag, 1974 [kát.: 99-101]; Paraszt madonna, samottos agyag, 1974 [kát.: 98]). Művészeti stílusa pedig egyre határozottabban az expresszív kifejezésmód felé közelít |kat.: 108]. Ez az utolsóelőtti pályaszakasz (1972-1977) mutatja a legkifejezőbben fejlődésének ívét, az anyagtól a gondolat és az érzelmek kifejezése felé vezető utat. Azt a fejlődési folyamatot és művészi érést, amely az anyagvizsgálatok, kísérletek céljából végzett természetmegfigyelésektől visszavezette a környező és a belső világ megfogalmazásáig, az önálló szobrászati művekig. A jelenségek pontos megismeréséhez egyszerre kutatta a természetben végbemenő változásokat és vette át az alkotói-teremtő folyamatok irányítását. A harmónia, a világegyetem és a mikrokozmosz titkainak összefüggései, régi vallások és bölcseletek irányítják művészetét. Nem másolja a természetben látott és megfigyelt mozgásokat, átváltozásokat - egyre inkább valós művészi teremtést végez (Kátyú, samottos agyag, 1977-1978 körül |kat.: 124]). Szenvedéllyel alkot és veti bele magát az újabb és újabb művek létrehozásába. A keletkezés pillanatának problémájával összekötve jelenik meg művein a rész és az egész összefüggésének régóta tanulmányozott problémája. Másrészt az egyéni szabadság kérdéseivel foglalkoznak legújabb alkotásai. A világ örök kérdéseit - szabadság és determináció, az eleve elrendeltetés létezése vagy annak tagadása -, magát a megismerést és lehetőségének mértékét, valamint az emberi kiteljesedés szabadságát kutatják és tükrözik munkái (Kapu, samottos agyag, 1974; Kagyló, samottos agyag, 1974; Sejt, kőagyag, 1977; Föld, kőagyag, 1975; Nap, kőagyag, 1977; Kezdet, rézzel égetett kőagyag, 1977 lkat.: 129]; Hasadás, samottos agyag, 1975 (kát.: 110]; Harmónia 1-111. kőagyag, 1977 |kat.: 120-122|, Hasíía'sok, kőagyag, 1977; Testvérformák, samottos agyag, 1977 1114]; Szárny, kőagyag, 1977; Madár, kőagyag, 1977; Szárnyaló madarak, kőagyag, 1976, Magyar Nagykövetség, Washington).43 Faliképnek nevezett munkái sajátos, egyéni szobor-reliefek. Kifejezési stílusuk az expresszív festészethez áll közelebb: elvont gondolatokat, jelenségeket fejeznek ki. A Sejt (magas hőfokú kőagyag), a két darabból álló Barna falikép (samottos agyag [kát.: 127]), valamint Vdágos falilap (magas hőfokú kőagyag [kát.: 128), és Fent és lent (magas hőfokú kőagyag (kát.: 125-126]) című alkotásai a művész anyag- és kifejezési kísérleteit rejtik magukban. Az ősrobbanásra, a maghasadásra, a világegyetem keletkezésére asszociálunk róluk. Mozgalmas falképeinek felületét vizsgálva az impulzív művészeti alkotás számos mozzanatát vehetjük észre. A műveknek nincs kerete, mint ahogy nincs „kezdete és vége" - mintha csak egy hatalmas végtelen folyamat részletével (vagy éppen ellenkezőleg: az egész végtelenből szemlélt egységével) szembesülnénk. Más falképein a fák kérgének egészen közelről megfigyelt apró részleteit „ismétli" meg, mintegy a természet rejtett titkain keresztül feltárva a világegyetem nagyságát (Hajlított falikép, magas hőfokú kőagyag, 1985 körül |kat.: 144-146Ц. A világ egyetemessége és a lételméleti problémák mellett minduntalan visszatérő témája a szabadság. A művészi és emberi szabadság mindennél alapvetőbb 19 T
