Saly Noémi (szerk.): Gorka Lívia keramikusművész (Budapest, 2010)

Szabó Lilla: Gorka Lívia keramikusművész pályafutása és művészete

Gorka Lívia Gül Baba utca 25. szám alatti otthonában, 1960

emlékeztető vázái, falképei szabad tereket kívántak, s ezzel már ekkor megmutatkozott fejlődésének további lehetősége, ami egyre határozottabban az önálló szobor irányába vezetette.

A linzi kiállítás és Borsos Miklóssal való találkozása is megerősítették további terveiben; pontosan tudta, hogy a 980°C fokon égethető mázak és tárgyak helyett valami teljesen mást akar.29

Rengeteget olvasott és olvas, minden érdekli, de légióként a filozófiai gondolkodás és a régi művészetek és művészeti kérdések formálják tudatát. Apja és a család barátja, Baktay Ervin hatására az Európán kívüli civilizációk, az indiai és a kínai kultúra foglalkoztatják szenvedélyesen. A rész és egész szintézise lényeges számára a szakmában és egész világlátásában. Humán érdeklődésével csak természettudományi érdeklődése és a természeti jelenségek vizsgálata vetekedik. Visszatérő élményként említette az izlandi gejzíreket. A feltörő forró kigőzölgések és a körülöttük lecsapódott ásványok

ugyanúgy lenyűgözték, mint a vulkáni láva megdermedt folyamai, a hőtől megolvadt kő- és fémötvözetek látványa. Kerámiai kísérleteinek útján is elsősorban ezek a megfigyelések és a kíváncsisággal teljes alkotás vezették. Megpróbálni azt, amit a természet alkotott - ez volt számára az igazi kihívás. Az, amiről 1965-ben Veszprémben és Keszthelyen rendezett kiállítása katalógusának előszavában Borsos Miklós írt: „A természetet keressük, tapintjuk, fogalmazzuk koroktól korokig, bölcselőktől tudósokig, költőktől művészekig. Tevékenységünk, életünk értelmét, örömeink forrását-egét keressük."30

Az „osztható” és az „oszthatatlan” kérdése köré köré kezdi építeni azt a világot, amiben maga is él. Fogódzó és védekezés, az önmegvalósításhoz szükséges „mankó” ez a kifejezés, amely ítéletével egyben el is választ, s a világ osztható és oszthatatlan természetét fölébe helyezi a kor közép-európai viszonyaira jellemző átlagnak és szemléletnek.

16